Depressziós vagy realista vagyok ha totálisan nem érdekel semmilyen bulizás, társalgás és ivászat?
51 kg vagyok szóval nem bírom a piálást (mellé jó kis autoimmun betegség). Raccsolok is szóval totál gyp-snek néznének egy karaokee buliban illetve a betegségem (bechterew) és a vékonyságom ill. alacsonyságom miatt totál hülye a mozgáskoordinációm így táncolás közben se tudom magam elengedni és totál cringey lennék.
Magyarul DNS-emben van kódolva az önbizalomhiány és gáltás. Így utálok mindent ami extrovertált.
Viszont az emberek 100%-a az ilyeneket depressziósnak gondolja és a társadalomból kiveti mert nem él társasági életet.
Ma sem tudnék társaságban bulizni, mert 1 pohár pezsgőtől forog a világ és az alkohol álmosító hatással van rám illetve két épkézláb gondolatom sincs semmiről amiről beszélhetnék másokkal.
De feltenném nekik a kérdést: ha ők is ilyen selejtek és betegek lennének lenne-e önbizalmuk bulizni?
Gyakorolni kell, hogy menjen. Anélkül senkinek nem megy semmi! Eleinte nehéz, de minél többet csinálod, annál jobban belejössz a társasági életbe, beszélgetésbe, ismerkedésbe. Ha szerzel egy-két barátot, ők segítenek bevezetni a társaságba, maris könnyebb másokkal ismerkedni.
Keress fel egy pszichológust nagyon sokat segíthet főleg az elindulás van, kezdeti lépésekben.
Az is lehet, hogy még nem találtad meg azt a szórakozási formát, ami neked megfelel. Sokáig én se találtam. Középsuliban a haverokkal mentünk diszkóba, de én sose értettem, hogy az miért jó. Csomó sz. r zene szólt, k. rva hangosan, csak néztem ki a fejemből, és vártam a végét. Jut eszembe, én is baromi gázul "táncoltam" :D Az első barátnőmmel úgy jöttem össze, hogy egy haverom meglököt, én véletlenül nekimentem a csajnak, véletlenül lesmároltam, ő vissza smárolt, és jártunk pár hónapig :D még most is nehéz elhinni :D
Nade nem ez a lényeg, hanem, hogy én évekig jártam diszkóba, és évekig nem értettem, hogy miért jó ez bárkinek is...
Aztán unokatesóm egyszer elhívott egy Tankcsapda koncertre, és b .sszu én olyan jót buliztam, mint azelőtt még sosem. Csomót pogóztam is :) Tudod, amikor a színpad előtt lökdösődnek a rockerek, nem hittem volna, hogy az ilyen jó dolog :D
Azóta általában évente egyszer elmegyek egy koncertre, és ennyi a bulizás, de nekem ennyi bőven elég is.
Nem azt mondom, hogy menj el rock koncertre (bár persze kipróbálhatod, sose lehet tudni), csak azt, hogy keresd meg azt a szórakozás formát, ami neked tetszik.
A pia miatt meg nem kell aggódni, én általában nem is iszom ha koncertre megyek, mert vezetni szoktam. Persze piás haverokkal ez nehezebb, de akkor, csak simán ne igyál, és kész.
"Depressziós vagy realista vagyok ha totálisan nem érdekel semmilyen bulizás, társalgás és ivászat?"
Egyik sem, ezeknek semmi köze nincs egymáshoz.
"Magyarul DNS-emben van kódolva az önbizalomhiány és gáltás. Így utálok mindent ami extrovertált."
Totális tévedésben vagy. A DNS-edben nem az önbizalomhiány és gátlás van kódolva, legfeljebb bizonyos fizikai tulajdonságok. Ezek hatnak egyéb pszichés tulajdonságaidra, de egyáltalán nem meghatározzák azokat. Megfelelő tudatos személyiség és gondolkodásmód formálással túl tudsz ezeken lendülni. Ha elfogadod, hogy valamilyen vagy és meg sem próbálsz rajta változtatni, az nem biológiailag meghatározott jellem, hanem a tudatos változtatás feladása.
Nem állítom, hogy könnyű változtatni a szokásokon, azt sem, hogy gyorsan megy. De kitartással és a megfelelő módszerekkel lehetséges. Pszichológus segítségével könnyebb lehet, mint egyedül.
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!