Miért nem ír vissza nekem senki, miért nem akarnak barátkozni?

A kérdés oka a következő példa: találkoztam egy munkatársammal előző héten, ottaludtam, mindketten lányok vagyunk, ő fiatalabb. Én nagyon jól szórakoztam. Illetve, mivel nekem a szociális életem (ha mérhető lenne) alacsonyabb, mint a hőmérséklet Szibériában, minden következő napon ráírtam valamivel, vagy azzal hogy mi a helyzet, vagy a közös témánkkal kapcsolatban kedvesen valamit. Napközben/délben még elnéztem hogy meg se nézi, biztos jön-megy. De késő este, a nap végére sincs semmi.

Hagyjam, jó ez hogy még 23 évesen is mindig így járok? Miért csinálhatják ezt? Pedig jónak tűnt minden. Esetleg van még olyan, aki szintén ilyen, de belenyugodott?