Lehet úgy élni hogy az ember teljesen egyedül van, nincs akit szerethetne és nincs aki viszont szeretné?

Nem csak embereket lehet szeretni. Például úgy soha senki nem örült nekem, mint ahogyan a kutyám szokott.

Lehet,csak nagyon de nagyon xar. Én tudom tanúsítani. Az ég egy adta világon semmi értelme az egész életemnek. Nulla. Fogalmam sincs miért csinálom még, vagy mit kellene csinálnom. Csak vagyok. Se barátok,se haverok,se család ,semmi. Ez az igazi keménység, nem a gyúrás.

Lehet, ha egy ilyen beállítottságú emberről van szó.

le lehet. De van közel 8 milliárd ember a bolygón.. ha nem találsz senkit ennyi közül, aki viszont szeret, akkor veled van a probléma és nem a másik 7 999 999 999 -el.

Ha közben utazhat bárhová, szexelhet szerelem nélkül, akkor simán

Miért ne lehetne? Ha mindezek mellett lenne elég pénzem és időm, rengeteg olyan doglot tudnék csinálni egyedül (hobbi, szórakozás, stb.), amit élveznék, nem kellenek hozzá emberek.

Lehet, de nagyon sivár lehet az élet mélyebb kapcsolatok nélkül. Nekem nem lenne való.

Én csak korlátozott ideig érzem jól magam mások társaságában, van, akivel ez több, van, akivel ez kevesebb idő, van, akiből 10 perc is sok, a neveletlen gyerekek idegesítenek, keserítették már meg a pihenésemet, sajátot 37 évesen már nem akarok. A barátságaim nekem inkább távolságtartók, ez részben amiatt is alakult így, mert más az időbeosztásunk, máshogy érünk rá, esetleg van, akivel messze is vagyunk egymástól. Viszont az életem egyáltalán nem sivár. Szeretek regényeket, tanulmányokat olvasni, szeretek utazni, túrázni, fotózni, a kutyám és a papagájaim mellett minden nap mosolygok valami miatt, rengeteg élményem van, amiben nem osztoztak az ismerőseim, mert egyszer sem jöttek velem, pedig lett volna lehetőségük, de túl kényelmesek voltak, hogy csatlakozzanak hozzám, én meg nem akartam lemondani egy élményről csak azért, mert nem volt, aki velem jött volna.

hány éves vagy? fiú vagy vagy lány? próbáltál már ismerkedni?

39 éves vagyok: a közvetlen családon kívül nincs senkim. Lehet.