Logikus lépés lenne most kiszállni ha nem szeretek élni és csak egy vergődés, szenvedés az egész?

Sokmilliárd ember éli az életét, sokan nagyon nehéz körülmények között.

Neked mindened megvan, akkor mi a probléma?

Kedves kérdező. Nekem az a benyomásom, hogy éppen nem a befejezésnek, hanem az újrakezdésnek van itt az ideje.

Emelem a kalapomat. Tényleg. Legyőzted az alkoholizmust, saját erődből. Ha erre képes voltál, sokkal többre is képes vagy!

Sok nagyon jó kérdés, gondolat elhangzott az előző válaszokban. Úgy látom, már sokan ismernek, és azt hiszem, valamennyire értem, miről lehet szó. Rossz gyermekkor, rossz beidegződések, belső gátlások. Ezt én is át tudom érezni.

Az elmúlt években én nem alkoholfüggő, hanem - kis túlzással - magányfüggő lettem. Nem biztos, hogy ez egyszerűbb helyet! Egyedül maradtam, és rájöttem, hogy ez nem jó. Újra kell indítanom az életemet, de nem egyszerű. Ugyanis a belső gátlások nagyon erősek. Ráadásul vannak más dolgok is a háttérben. Mégis azt mondom, lehetséges. Azt mondom, 30 évesen sem késő. (Én is annyi vagyok.) Nyilván jobb lett volna minél előbb elkezdeni "élni", de jobb később, mint soha.

A leírtak alapján én határozottan úgy gondolom, hogy van kiút neked. (Mint ahogy nekem is.) Te nem így látod, mert belülről látod magadat.

Ilyenkor azt szoktam javasolni, konkretizáld a problémákat, szűkítsd le célzott kérdésekkel. Viszont a leírtakból, illetve a többi hozzászóló "előismereteiből" úgy látom, egy bonyolult személyiség vagy, akit alaposabban meg kell ismerni, hogy megtaláljuk a problémás pontokat.

Megtisztelnél, ha privát üzenetben mesélnél kicsit magadról.

Az a baj, hogy következő életedben ugyaninnen fogod folytatni, és ennek a tanulásához megfelelő szülőket fogsz kapni.

Járj el terápiára, legyél autonóm, utána megölheted magad, de százszor jobb környezetbe fogsz születni.