Nem találom a helyem a világban. Nem ért meg senki, úgy érzem mintha kívülálló lennék. Van ötletetek mi segíthet?
#10 köszönöm, hogy szántál rám egy kis időt.
Nem teljesen, de valamilyen szinten megtudok nyílni ha olyan a másik.
Csak annyi, hogy a pszichológus nem fogja megtalálni a hiányzó darabot, csak kérdezni fog, hogy "kerestem-e már itt, néztem-e már ott?" Már ha élhetek a hasonlatoddal. Az ilyen jellegű kérdések nem visznek előre, hogy mit érzek, miért érzem, próbáltam-e ezt vagy azt. Nem látom, hogy ez hogyan is kellene segítsen.
Vannak állataim, de nem tudnak segíteni.
Hobbik terén meg nem tudom, hogy mi volna az ami előrébb vinne, már ha van olyan.
#13 köszönöm a tanácsot, de sajnos nem hiszek az ilyesmiben. Nem tudtam azonosulni egy nézettel sem.
Mint mondtam nem találom a helyem, sehol nem érzem jól magam, az emberek meg max eltűrnek ha úgy van.
S a szüleid, testvérei, rokonok? Ők is különcnek tartanak?
Velük milyen a kapcsolatod?
#15 én jónak nevezném a kapcsolatomat a szüleimmel, bár nem mély meg bizalmas.
Igen, ők is különcnek, furcsának találnak, ami miatt gyakran voltak konfrontációk. Mindkét szülőmet zavarja valami, beszéltünk erről de nem értettek meg.
A család többi tagjával nem jó a viszonyunk, nem említették, hogy mit gondolnak rólam, így nem tudom, hogy minek tartanak.
Ez volt velem sokáig, mostanra már tökéletesen megtaláltam önmagam úgy érzem.
Az h nem ért meg senki, nem gond. Egyedül vagy, de megtanulhatod az érzésvilágod kikommunikálni másoknak, ha meg akarod magad értetni. Ez tanulható, de talán sosem fogják megérteni belül milyen vagy.
Inkább csak azt kell megtanulnod szerintem, hogy így érezd jól magad, elfogadd magad, és megtanuld kezelni az embereket, és hogy mit mutatsz magadról.
Én találkoztam olyannal, aki pont olyan furcsa volt, mint én, az teljesen kihozott az idegen érzetből. Később sok önelemzést végeztem. Nem kell megértenie engem senkinek sem, ez az élet nem erről szól, és úgy is tudnak szeretni, ha nem értenek meg, ha vannak olyan emberek.
#17 köszönöm a választ!
Esetleg elmondod, hogy mi segített megtalálni önmagad?
Bizonyos szempontból egyetértek, hogy nem gond ha nem értenek meg, de a mélyebb emberi kapcsolatokban eléggé sok problémát tud szűlni. Legalábbis ezt tapasztaltam.
Plusz az, hogy teljesen egyedül vagyok bizonyos tekintetben, nehezíti az érvényesülésem.
"Esetleg elmondod, hogy mi segített megtalálni önmagad?"
Elmondhatom a CSELEKVÉSEKET, amiket végeztem, és te is elvégezheted, de bármilyen úton eljuthatsz hozzá. És hosszabb folyamat lesz, nekem évek kellettek, mire teljesen elégedett lettem, és önbizalmam lett, akármilyen fura és egyedüli is vagyok.
A lényege, hogy felismerd azt SZÍVBŐL, hogy ahogy te létezel, az akármilyen formában is történik, jó. És nem kell másnak lenned, nem kell megfelelned, és nem kell, hogy értsenek, vagy egyetértsenek veled. Mondjuk úgy, mint egy virág, önbizalommal telve felnézel a nap felé, kinyitod magad. Az, hogy te más vagy, ünnepelni kéne, mert ritkaság, és érdekes. Mint a sok kiskutya között egy furább, ami különleges lelkülettel bír.
"de a mélyebb emberi kapcsolatokban eléggé sok problémát tud szűlni. Legalábbis ezt tapasztaltam"
Ha jó embert választottál magad mellé, hogy mélységi kapcsolatot ápolj vele, akkor NEM a különcséged okozza a problémát, hanem az, ha rosszul kezelitek, és a félreértésekből fájdalomérzetet indukál magának az egyik fél. Például, ha fura vagy, ő azt hiszi, nem kedveled őt, és már tényként elfogadja ezt, ahelyett hogy beszélne veled róla. Vagy, ha te csak kiadod magad, és neki ez fáj, akkor te feladatod gyakorolni megtanulni a nyelvén beszélni, átadni neki, hogy nem úgy gondoltad. Mindketten alkalmazkodtok egymáshoz. Így a furaságod érdekes lehet, mert egy másvilágot ismer meg benned a másik, de ehhez kell nyitottság.
"Plusz az, hogy teljesen egyedül vagyok bizonyos tekintetben, nehezíti az érvényesülésem."
Vannak helyzetek, ahol az érvényesülésed vagy feladod és alkalmazkodsz, vagy stratégiát váltasz. Ahol én dolgoztam, esélytelen volt érvényesülnöm a megszokott módon, hiába beszéltem bármit. Stratégiám lehetett volna az, hogy szemtől szembe beszélgetek a munkatársakkal, megismertetem magam velük, és megmutatom nekik, hogy milyen jó ember vagyok. Ekkor nem egy tömeg ellen mennék már, mert mindenkit "behálóztam" a kommunikációs készségemmel.
A furaságommal nekem járt egy "magasabb" létszemlélet is, így hiába volt mondjuk a családomban a többség én ellenem, könnyen megmutattam nekik, hogy ők gondolkodnak rosszul.
Bár, mondhatnál szituációt arra, ami veled történt.
Amit én mondok, hogy az egyedüllét nem feltétlen jelenti az érvényesülés lehetetlenségét, mert az a képességektől dől el. Ha jól csinálod a dolgokat, érvényesülni fogsz.
#19 köszönöm, hogy leírtad. Örülök, hogy neked sikerült.
Nem tudom mire gondoltál "jó ember" alatt, de mivel én gyakran merőben eltérek az emberektől, ezért mondig van valami amit bármennyire is jól kommunikálok és adok át, attól még ellentétes lesz a nézőpont. Vagy nem jól értem?
Az érvényesülés esetén pedig egyetértek. Mármint én sem találok a két lehetőségen kívül más megoldást.
A "magasabb" szemléletemet sem értik meg az emberek, szóval azzal sem megyek sajnos sokra.
Konkrét példám meg rengeteg van, de talán azokat priviben érdemes fejtegetnem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!