Hogyan törődjek bele, hogy egyedül fogom leélni az egész hátralévő életemet?
Immár 30 évesen, és jó pár éve egyedül, már jócskán túl vagyok azon, hogy elkezdjek barátkozni a gondolattal, hogy nem lesz már soha senkim. Viszont, akármennyire is hozzászoktam az egyedülléthez, időről időre úrrá lesz rajtam a leküzdhetetlen emberi tényező: egy másik utáni vágy. Évek óta nem értek hozzám, de még csak rám se néztek. Nem mondanám magam kifejezetten rondának - mondom ezt úgy, hogy elég kicsi az önbizalmam -, de sajnos eljárt már felettem az idő, és ami még 8-10 éve bejött esetleg néhány lánynak, az mára már egyáltalán nem érdekes és vonzó. Sokat változott a világ, én viszont nem alkalmazkodtam, megmaradtam önmagam, hű önmagamhoz, mert sosem akartam olyanná válni, amilyen nem akarok lenni, amitől minden pillanatban undorodnék, csak azért, hogy szeressenek.
Tehát olyan emberek véleményére, beszámolóira lennék kíváncsi, akik hasonló cipőben járnak, vagy már jóval előrehaladottabb állapotban vannak, mind korban, mind felfogásban a magány elfogadásának állapotában, és sikerült legyőzniük az időnként feltörő vágyat, anélkül, hogy belebolondultak volna. Már ha ez lehetséges.
Trollok, légyszi, ne túráztassák magukat.
Nekem volt egy hosszú időszak amikor nem volt senkim. Az élet gyorsan megváltozhat. Szerintem ne akard előre így tudogatni majd mi lesz. Hanem valahogy a jelenre figyelj, hogy miket teszel meg. Azt hogy legyen valakid és ne csak valakid, hanem valaki akivel jó, nem tudod így akaratból megcsinálni. De vannak dolgok, ami segítik az emberekhez kapcsolódást. És ezek megtehetőek azért.
Pl érdekes lehet megnézni a tavalyi évedet, hogy miket tettél azért, hogy szembejöhessen valaki. Mennyire mentél emberek közé. Új helyekre. Próbáltál ki új oldalakat neten, új érdeklődési köröket. Beszélgettél e emberekkel, hogy jobban menjen a kapcsolat teremtés. Edzettél e, hogy jobb erőben legyél. Olvasol e. Anyagi biztonságod irányába van e valami hosszabb távú terved. stb. Szóval ha ilyen dolgokat csinálsz amik mozgásba hozzák az életedet, azok adhatnak rá esélyt arra is, hogy valakit odasodorjon az élet eléd, és ha ott van, akkor képes legyél neki mutatni magadból valamit, képes legyél kapcsolódni hozzá, annyira hogy kiderüljön van e valami vonzalom. És persze az egész közben fontos a bátorság eléggé.
Szia. Manapság vannak már kultúrált társkereső oldalak, trollok nélkül. Ahol akár ismerkedés, barátkozás céljából is társaloghatsz.
Szerintem inkább a gondolkodásodon, felfogásodon kéne változtatni, miért kell így hozzáállni, hogy te remete vagy és biztos, tuti, hogy senkid nem lesz? Az a helyzet, hogy nyitni kell neked is, nem mérvadó, hogy 8-10 év alatt mennyit változott a világ, nem azt jelenti, hogy mindenben haladj, változz te is.
De szerintem ez a gondolkodás sem visz előrébb, hogy beleéled magad, miszerint itt van vége az életnek és 30 évesen egyedül éled le életed hátralevő részét.
figyelj. te nem akarsz semmit se csinálni. úgy gondolod, hogy mindenre van egy megoldás, és azt majd neked elárulja x ember.
ezt csak te tudod elintézni saját magaddal, ehhez kívülálló emberek csak Coelho szintű életbölcsességekkel tudnak hozzájárulni, vagy elmehetsz egy szakemberhez és ő fog úgy rávezetni a jó útra, hogy észre sem veszed, ugyanazokat a közhelyeket adja át ő is, csak tud hatni a bizalmadra.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!