Miért nem találom a helyem? És ez mikor múlik majd el?
Elvesztettem egyik szülőm és hiába van mellettem a család, férjem, de nem találom a helyem. Munkatársak támogatnak, család is, de úgy érzem, hogy a világon senki nincs mellettem. Mintha egyes egyedül lennék. Pedig hát ez nem így van.
Tudom, korai még, idő ke, de ez olyan sablonos, mégha igaz is..nem nyugtat meg.
Hogy tehetném elviselhetőbbé? Mit tehetnék, hogy ne érezzem magam ennyire egyedül? :(
*idő kell
Bocsánat az elírásért.
Hány éves vagy és melyik szülődet veszítetted el? Hány évet élt?
Meddig betegeskedett a halál beállta előtt? Sokat szenvedett vagy esetleg valamilyen (közlekedési) baleset áldozata lett?
Közös gyermeketek - akár több is - van/vannak a férjeddel?
Fáj....ez nem elég? :(
Semmi nem segít. Olyan vagyok, mint egy zombi...
Fal fehér, tegnap is rosszul lettem munkában, kész idegroncs vagyok.. :'(
Érdemes lenne gyászterápiát igénybe venned!
Gyászportálon szoktak ilyen lehetőségeket meghirdetni.
Ha nagyon kellemetlennek érzed a részletes(ebb) érdeklődésemet, mondhatsz nemet a válaszadásra.
Arra számítottam, hogy a mélyreható(bb) kérdések kapcsán hamarabb tudok olyan információval szolgálni, amellyel legalább egy picit meggyorsítható a lelki fájdalom tompulása, megkönnyebbülés következhet be.
Sajnálom, ha még mélyebb fájdalmat okoztam akaratomon kívül. Nem állt szándékomban. Elnézésedet kérem!
Üdv: 2-es válaszoló
Kecskeméttől nagyon messze vagyok. Nekem ez még alig pár hetes dolog, tehát irtó friss. Nem okoztám lelki sebet 2-es válaszoló csak fáj újra átélni...
A munkahelyemen se tudja mindenki, tegnap is megkérdezte valaki, hogy van? (igen, leírom...apa ment el..)
Megint meg kellett mondanom...most hiába is tagadnám...
Háziállatkáim vannak, kis drágáim, imádom őket, hobbim is van, csinálom is rendszeresen. :)
Nem tudom magamnak mivel tehetném elviselhetővé ezt a helyzetet...orvosi segítségen csak azért nem gondolkodtam még, mert olyannyira friss, hogy előbb szeretnék időt hagyni, hátha valóban enyhít. Csak gondolom sok idő vagy nem tudom..
Utoljára 6 éve kellett hasonlóval megküzdenem, akkor halvaszületett a gyermekünk. Akkor tudtam sírni, segített. Most meg sírni szeretnék, de nem megy, valamiért alig jön a sírás...pedig az biztos könnyítene a lelkemen.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!