Melyiket választanátok a helyemben, ha lenne ilyen lehetőségetek, mindent mérlegelve?

Most vagyok 44 éves, introvertált, utálom az embereket, legszívesebben csak itthon lennék. Gyűlölök munkába járni. Családom, gyerekem, barátnőm nincs (nem is lesz), rokonok mind meghaltak. Végül is semmi értelme az életemnek, ennek ellenére magamban jól elvagyok.

Na most van annyi megtakarításom, kiszámoltam hogy kb. 10 évre elegendő, nyugisan élve, ha nem dolgozom.

Ha felmondanék, akkor kb. 55 éves koromig, még 10 évig nyugodtan, gondtalanul élhetnék (nem is akarnék tovább), az időm minden percét magam osztva be és úgy eltöltve ahogy én akarom.

Vagy dolgozzam még 20 évet, szenvedjek a munkában töltött időkkel, és kb. 65 éves koromban úgyis meghalok (senki nem élt addig se a családban, mindenki korán hal)

Kb. mind a kettőnél ugyanannyi lenne az az idő, amit magam oszthatok be, mert ugye a másodiknál elviszi a munka, lényegében a B verziónál csak azzal az idővel hosszabbodik meg az életem, ami számomra a szenvedést jelenti.

Remélem érthető volt az okfejtésem.

Röviden:

- 55 éves korig élek, és minden percemben azt csinálok amit akarok

- 65 éves korig élek, aminek kb. a felét elvinné a munka

melyiket választanátok?