Hogy fogadjam el, hogy egyedül fogok maradni?

Egyedül lenni nem egyenlő a magánnyal.

Konkrétan előtted az egész élet.

Majd akkor bánkódj, ha elmúltál 40.

#3

Jaj, hogy oda ne rohanjak. De most komolyan, egy 18 éves mit virnyákol itt? Előtte az egész élet. Lehet, hogy jövő héten már meg is találja a megfelelő párt, csak most itt sajnáltatja magát.

Honnan veszed hogy soha nem kellesz majd senkinek, és örökre egyedül maradsz? Biztatásul elárulom, hogy húszévesen lett először barátom, és huszonegy évesen éreztem először, hogy egy férfi engem akar, de olyan jól sikerült a dolog, hogy ma már a férjem és babát tervezünk.

Biztosan egy kedves, szeretnivaló lány vagy, csak valahogy ez nem megy át nekik. Járj többet társaságba, barátkozz anélkül hogy a párkapcsolat lenne a cél, figyeld és utánozd mások társas viselkedését, közben foglalkozz önismerettel, reflektálj magadra, építsd az önbizalmadat, és meglátod, jövő nyáron te fogod itt biztatni a szomorkodó fiatalokat, hogy igenis mindenki találhat magának párt :)

mehetünk együtt edzeni :D kihívlak egy fekvenyomó párbajra.

f24

Még csak 18 éves vagy, nem vagy semmiről sem lekésve.

De amúgy itt szerintem kapsz majd ajánlatokat, szóval könnyen lehet, hogy lesznek jelentkezők, lehet még válogathatsz is köztük.

Hidd el nem minden a külső, egy kevésbé szép lány is lehet vonzó a belső tulajdonságaival, a kisugárzásával, a természetével.