Ti hogy bírjátok, ha nincs kivel beszélnetek sem, amikor fojtogatnak a szavak?

20-as, abszolút nincs igazad.

Ha egy pszichológusnak is ezt mondaná, hogy nem akarom megosztani, akkor szerinted érdemes foglalkozni vele ?

Biztosan lenne itt több ember is aki tanácsod adna (köztük magam is), de ha a kérdező nem jut el odáig, hogy a problémát is ismertesse, akkor már megbocsáss, de tojok rá.

Ha csak a pszihi-vel és a közeliekkel osztanád meg, akkor nincs helye a kérdésnek ezen az oldalon.

Nehogy már az legyen, hogy bemegyek az orvoshoz, azzal, hogy fáj. Mire az orvos: Mi fáj ?

Azt nem mondom meg.

Akkor ne menjen orvoshoz.

De ugyanez egy boltban is megtörténhet:

Kérek egy húst. Milyen húst ? Azt nem mondom meg.

Akkóóóó vegyé rizst.

65%-os neked mi bajod van? Tudsz olvasni? Érted a kérdést? Nem hallgatóságot keresett a kérdező, nem azt mondta, hogy senkinek nem beszélne róla, hanem hogy egy anonim oldalon egy full idegennek nem akar. Ez elég érthető és elfogadható álláspont, te meg jöttél belekötni valakibe, aki segítséget kért, de még azt sem érted, hogy miben.

Én is úgy tudom ingyenesen is elérhetőek szakemberek, csak sajnos ezek nem mindig a legjobbak abban amit csinálnak. Érdemes keresgélni köztük, talán valamelyiken keresztül megfelelő segítséget kaphat a kérdező.

Kedves 68 százalékos !

Mindig elgondolkodom azon, hogy az emberek intelligenciája miért nem terjed ki odáig, hogy ne a százalékok alapján szóljon valakihez, hanem a kérdés sorszáma alapján. A százalék napról napra változhat, míg a sorszám állandó marad, feltéve, ha nem történik közben moderáció, ami miatt kimarad egy sorszám.

Szóval kedves #25-ös.....

Én voltam a #5-ös hozzászóló is és ott úgy gondolom tömören megfogalmaztam a lényeget.

Az anonimitás a legjobb a kérdező számára, ezt úgy látom ő sem ismeri fel és te sem.

Egyetlen dolgot mondj, ami miatt ez káros lenne a kérdezőre.

Hogyan gondolhatod azt, hogy amit anonimként nem mer elmondani, azt majd el fogja tudni mondani egy olyan személynek, akinek a szemébe kell néznie.

Azért a %-ot írtam, mert nincs neved, és több válaszod volt, így ez volt a legkézenfekvőbb számomra, egyszerűbb mint felsorolni az összes kis sorszámodat. Te másfajta logika mentén létezel, észrevettük.

Próbálom tagoltan, figyelj nagyon! A kérdezőnek olyan személyes jellegű problémája van, amit nem akárkivel akar megbeszélni. Nem fél elmondani valakinek, hanem nem akarja elmondani akárkinek, bárkinek. Egy barát, vagy egy terapeuta nem bárki-akárki, te viszont itt az vagy a kérdezőnek. Ezt ennél érthetőbben nem lehet elmagyarázni, én kérek elnézést, ha még mindig nem fogtad fel.

A másik kérdésedre a válasz: Vannak ám olyan problémák az életben, amihez nem elég ha meghallgatsz valakit és osztogatod neki a személyes kis meglátásaidat a világ dolgairól. Előfordulhat, hogy te sem vagy kompetens ebben a kérdésben. Bár biztos nagyon magabiztosan tudod állítani magadról, hogy óriási élettapasztalatod van és mindenhez is értesz, de sajnos éppen az ilyen típusú emberek mint te, többet ártanak mint használnak a "kedves" tanácsaikkal.

Biztosan én nem értem a lényeget.

A fő kérdés kulcsszavai a következők:

- munkatársnak nem mondom el

- nincs barátom és senkim

- nincs kinek elmondanom

- nincs kivel beszélgetnem

- nincs kitől tanácsot kérjek

Akkor kerek perec mond meg, hogy kinek kellene elmondania.

Ne beszélj mellé. Konkrétan nevezd meg a személyt.