Ez már antiszociális?

Igen,ahogy előttem írta valaki.

Az antiszociális vagy szociopata pontosan az,akit az érdekel,hogy másoknak hogyan árthat,még ha haszna sincs belőle,pusztán élvezetből.

Az aszociális inkább érdektelen az emberekre.

Viszont attól,hogy valaki aszociális lehet empatikus.

Én túlzottan empatikus vagyok,talán ezért is vagyok túl érzékeny a világra.

Sajnos,ha valaki előzékeny,segítőkész azt gyakran kihasználják és belé is rúgnak.Vagy azt hiszik,hogy "vele mindent meg lehet csinálni",csak,mert nem megy át bunkóba az első kis csipkelődésnél.

Én aszociálisnak mondanám magam.De inkább szociális fóbiásnak.Sajnos tudom,hogy az emberek többsége nem olyan,mint én,ezért nem szeretek sokat emberek között lenni.

Az igazi antiszoc nem foglalkozik ezzel, hanem örül neki hogy egyedül van. A szociális fóbiás viszont elkülönül, de mellette folyamatosan azon agyal, hogy mit is gondolnak róla a többiek. A többiek legtöbbször levegőnek nézik, mert fura, szótlan fazon és feszélyezi a társaságot.

Ezzel a fóbiás ember igazoltnak látja a félelmét, hogy őt mindenki kineveti és furcsának tartja, így még jobban befordul, sokszor agresszív és mogorva lesz, majd felsőbbrendűségi képzetei támadnak (én jobb vagyok, ők csak átlagosak és átlagos dolgokról beszélgetnek, mindegyikük rosszindulatú de én nem, stb.).

Nagyon súlyos mentális betegség, még nem láttam olyat, akinél ezt maradéktalanul gyógyítani tudták volna, de kezeletlenül akár agorafóbia is megjelenhet, mint gyakori társbetegség.

Ilyen vagy és kész. Miért muszáj mindenkit egy sémába belegyömöszölni?? Amíg nem ártasz másnak, ugy élsz, ahogy jólesik. Engem is rohadtul fárasztanak az idegenek.

A gyerekek akkor, mikor fültépö hangol bögnek vagy visitoznak, meg mikor témfereg, meg rohangál de azt se látja merre megy fejjel és már párszor majdnem kitörtem a nyakam az ilyen lábatlankodó "vak "kölykök miatt. A felnöttek meg kiváncsiak, pletykásak, megbízhatatlanok.