Hogyan lehet elviselni, amikor mindenkinek egyszerre kell a lakásban a fürdő és a konyha?

Mégis miért nem szóltam neki, hogy főzni akarok? Mert ő sem szól erről sosem, és most lett nekem elegem ebből az egészből, hogy sosem beszéljük meg, úgyhogy megmondtam neki, hogy innentől ennek vége van, és meg kell beszéljük.

Nem főzünk felváltva, mert nem vagyunk jóban, illetve pocsékul főz, egyszer otthagyta nekünk a húslevesét, hogy nyugodtan együnk belőle, erre kiderült, hogy csak a leszűrt leve volt, amiben volt vagy egy tonnányi só. XD Amúgy szinte mindent odaéget, mert bemegy a szobájába, ahelyett, hogy őrizné a kaját... 8 évvel idősebb nálam.

A fél órával korábban kelés része nem megy, mert nem tudom, hogy hánykor kel, így nem tudok hozzá alkalmazkodni. 6-nál előbb meg nem tudok felkelni, ha mondjuk tanulás miatt 1-kor fekszem le.

És hogy miért meló előtt kellett volna főznöm? Mert akkor volt erre szabadidőm. Egyetem mellett dolgozom, szóval heti 50 órám be van táblázva, vannak napok, amikor reggel 6-kor kelek, és 11-kor érek haza. Vannak hetek, hogy csak a vasárnap az egyetlen szabadnapom, és mivel valamikor tanulnom is kell, volt, hogy nem fértem bele a takarítós hetembe, de ezt meg is értették a lányok. Mivel nagyon kevés a szabadidőm, extrém nehéz ehhez a lányhoz alkalmazkodni. Ő maximum heti 24 órát dolgozik, van, hogy ennyit se. Nem diák. Időben el tud menni aludni, és nem kell minden reggel 6-kor kelnie, hétvégén pedig sosem dolgozik. Temérdek sok szabadideje van, mégsem képes megkérdezni, hogy kell-e nekem a konyha, vagy a fürdő éppen akkor, amikor neki is kéne.