Nem bírjuk már! Ti mit tennétek ilyen helyzetben?
A közös képviselőnek már szóltunk, sajnos ő sem tud mit tenni. Nem csak mi vagyunk kiakadva, hanem a többi szomszéd is, mert a gyerekek a lépcsőházban is üvöltenek, mint aki nem normális, és 20 percig másznak fel 2 emeletet.
4-es: Hát tudod nem hiszem, hogy még nekünk kellene elköltözni, mivel nem velünk van a gond! Én is gyerekként laktam panelban, és engem meg tudtak nevelni a szüleim, úgyhogy hagyjuk ezt a nem lehet mit csinálni velük magatartást! Csak nevelni kellene talán!Nehogymár még én sajnáljam őket, mikor mi nem tudunk tőlük pihenni!!! Gondoltam hogy lesz ősanya hozzászólás is...
Fel lehet mondani az egy éves szerződést, ha a lakhatást súlyosan befolyásoló körülmény merül fel, ami a beköltözéskor még nem volt ismert. Nem fog vasvillával visszatartani a bérbeadó.
A közös képviselővel fölösleges beszélni, ő nem hatóság, nem ez a feladata. Panelban minden hang felerősödik, dübörgésnek hangzik a sima járkálás is. A gyerek gyerek, az a dolga, hogy mozgékony legyen, pláne ha hárman vannak, ezt nem fogod megváltoztatni. Nektek kell olyan lakást keresni, ami a szükségleteiteknek legjobban megfelel. De addig is a füldugó csodákat tesz.
8-as, ez teljesen normális, és természetes, amit te írsz. Itt nem az a gond, hogy néha halljuk őket, hanem hogy EGÉSZ NAP...
Arra értettem az ősanya kifejezést, akinek csak a gyerekből áll az élete, mindent megenged neki, mert hát gyerek, és neki minden jár, még mások szándékos zavarása is. Nem neveli.
A te esetedben egész más a helyzet, az simán tolerálható.Nyilván nem azt várjuk, hogy soha ne legyen zaj, de azért mindig egy kicsit sok ezt hallgatni.
Kedves kérdező! Teljesen megértem, hogy miért vagy ennyire ideges, biztosan nem lehet könnyű, de nem hiszem el hogy ezt nem láttátok/hallottátok a beköltözés előtt...
Azért egy kicsit te is megérthetnéd ezt, három gyerek biztos óriási meló, főleg egy egyedülálló nőnek és hát sok gyerek meg neveltetés ide vagy oda - nagyon eleven, ezzel nem lehet mit csinálni. Az unokaöcsém is jól nevel gyerek volt, mindig köszönt a felnőtteknek, kinyitotta az ajtót, szépen étkezett, de a természete olyan eleven és szeleburdi volt, sajnos ezzel nem lehet mit csinálni, idővel lenyugszanak. Tudom, hogy marhára bosszantó és idegesítő, de más nézőpontból is érthető hogy ez miért van így.
És ezt nem egy úgynevezett "ősanya" írta, hanem egy huszonéves lány, aki meg tudja ezt érteni...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!