Miért utált meg mindenki?

Faluban lakom (2000 fő). A közeli kisvárosba jártam gimnáziumba, mint a legtöbb fiatal, viszont ez az iskola nem volt túl erős, úgyhogy az osztályfőnököm tanácsára szeptemberben már egy bp-i gimnáziumban kezdtem, pesten vagyok koleszos is.

Az öregek már tavaly elkezdtek pletykálni, hogy biztos felcsináltak és a gyerek apjához költözök, most hogy látnak hétvégenként pocak és kisgyerek nélkül, csak csendben utálnak, a köszönésem nem fogadják. (megjegyzem, alaptalan a pletyka, nincs viharos szexuális életem)

Apuék korosztálya se különb, ők visszaköszönnek, de pl. a tavalyi két nyári munlahelyem (egy turi és egy ètterem konyhája) tulaja tavaly nyáron még meg volt elégedve a munkámmal, azt mondta, jövőre is szívesen alkalmaz, de amikor most rákérdeztem hogy számíthatok-e az álláslehetőségre, azt mondta, hogy keressek magamnak Pesten állást, és ne az itteni fiatalok elől vegyem el a lehetőséget.

A saját korosztályomban van egy tánccsapat, hétvégém vannak a próbák úgyhogy maradtam állandó tag, de páros táncoknál mindig petrezselymet árulok, és a kapcsolatom a lányokkal se olyan, mint régen, nem hívnak magukkal sehová, nem veszik föl a telefonjaikat, megmondták a szülőknek, hogy ha én keresem őket akkor nincsenek otthon (ezt egyikük kistestvére árulta el), és páran facebookon is letiltottak.

Kérdeztem tőlük, hogy mit csináltam rosszul, vagy hogy megváltoztam-e, vagy hogy miért haragszanak, mindegyikre mosolyogva mondjàk, hogy ők nem haragszanak, minden maradt a régiben és örülnek a sikereimnek, de közben teljesen elfordultak tőlem, ami nagyon rosszul esik, mert régen összetartottunk, és együtt sírtunk amikor elmentem és megígértük hogy barátok maradunk. Vagy az is csak hazugság volt?

Bocsi, sokat írtam de rossz így élni, és szeretnék objektìv véleményeket hallani arról, hogy mot rontottam el, min kellene javítanom.

Köszi a válaszokat!

17/L