Ha faluba költöznek ahol nem ismerek senkit akkor kinéznek maguk közül a falusiak?

Laktam dunántúli pusztában (= falunál kisebb település), az egyik helybeli asszony meg is mondta, hogy aki nem odavalósi, az jöttment.

Igaza lett, el is mentünk onnan 2 év múlva.

Igen.

Na és ha tegyük fel addig meg volt engedve a szomszédnak hogy használja a kertedet/a ház elé parkoljon/akarmi, te meg nem engeded akkor lesz vita bőven.

Azt hiszik nekik több joguk van a házadhoz. Rosszabbak, mint a cigányok.

#23

Nekem sokáig nem volt elkerítve a telkem és az egyik szomszéd olyan szinten pofázott bele mindenbe, mintha a kertem is meg a házam is az övé lenne. Még abba is beleszólt, hogyan újítsam fel a házamat. Miután lett kerítés, legalább annyival jobb helyzetben vagyok, hogy csak akkor tud átjönni, ha én beengedem vagy valamiért éppen nyitva van a kapu. Iszonyú pofátlanok tudnak lenni!

Saját tapasztalat, egy éve költöztünk falura:

Nem néznek ki, de nem is túl barátságosak, ami mondjuk nem baj, mert én sem vagyok nagy haverkodós/barátkozós típus. Itt mindenki mindenkinek a rokona valamilyen formában, illetve haverja, ismerőse. Azért sem szeretnék senkivel sem jóban lenni, mert ha neki elmondanék bármit is valamiről, egy hét múlva az egész falu tudná. Ezért sem akartam itt dolgozni a közelben, mert nem akarom, hogy pletyka tárgya legyünk, bár biztosan így is van, csak az nem zavar, mert a hátunk mögött folyik. Egyikőjük sem bántott minket, a közvetlen szomszédaink kedvesek, de mégis érződik az, hogy mi "újak" vagyunk, eléggé távolságtartóak.

Aki azt írta, hogy olyan, mint a panel, az óriásit téved, negyven év panellét után van tapasztalatom bőven. Ott senki nem ismer senkit, max. egy-két lakó barátkozik egymással, de mindenki éli az életét a saját kis kapszulájában, a többségnek annyi a kontakt, hogy a fűtéscsövön felzörög Manyi néninek, hogy ne klopfolja olyan hangosan a rántotthúsnak valót.