Mit tegyek a hangos szomszéd gyerek ellen? Tarsas ház.

Gyerekem van, engem is zavarnak a zajok: szerinted ha meg lehetne oldani, hogy csend legyen itthon, nem tennénk meg? Engem is borzasztóan zavar a dörömbölés itthon, és erre csak rátesz egy lapáttal, amikor a szomszéd veri a csövet.

Az az igazság, hogy ez részben korral jár, illetve egyénfüggő, ki mennyire zajos, mennyire kezelhető: nem akarok fejlődés lélektani fejtegetésekbe kezdeni, de ez bizonyos fok után nem egy gyereket úgy "fegyelmezni", hogy abból kiegyensúlyozott felnőtt legyen. Nincs mindenre, minden gyerekre csodaszer, amivel észrevétlen marad.

#7: tudatosan nevelünk, és nagyon nem hagyunk rá mindent. És gyerekem van, nincsenek "kölykeim".

Aki ezeket a szófordulatokat puffogtatja (ráadásul ilyen dehumanizáló stílusban), az vagy nem vállalt még gyereket, vagy eléggé felületesen nevelte őket.

És sehol nem írtam, hogy normális lenne,ha egész nap ordít.

Mélységesen elszomorító, hogy ilyen helyzetekben nem igazán van megoldás, mert a szent gyermekre egy szava nem lehet senkinek, azt mindenkinek tűrnie kell. A gyerekeseknek valamiért az a tévképzetük van, hogy nekik jogukban áll másokat rendszeresen, napi szinten, órák hosszakat zavarni a nyugalmukban, mert “há’ gyerek, ez a dolga”, na de ha te mered őket zavarni, jaj de tudnak sírni.

Meg kellene nevelni normálisan azokat a kölyköket (egyébként a kölyök a gyerek szinonimája, nem tudom mit kell ezen is behisztizni, akinek ennyire érzékeny a lelkivilága, az inkább ne menjen emberek közé, végén még megsértődik, ha valaki nem úgy néz rá, ahogy azt ő elvárná), elégséges és minőségi időt kellene tölteni vele, naponta megadni nekik az esélyt arra, hogy “kidühöngjék” magukat az erre a célra kitalált játszótereken, hogy kellőképpen elfáradjanak és aztán ne maradjon fizikailag erejük az otthoni randalírozásra. Meg kell tanítani nekik, hogy minek, hol van a helye, pl a félőrült módjára való eszetlen rohangálás és ordibálás nem a lakásba való, lévén mások is laknak ott, akiknek pontosan ugyanannyi joguk van a nyugodt élethez, mint a gyerekeseknek, semmivel sem kevesebb. Egyszerűen pofám nem lenne hagyni így viselkedni a gyerekem, mint ahogy itt sok kérdésben írják, hogy bent kismotoroznak, ütögetik a radiátort, ugrálnak, úgy dübörögnek, hogy felettük 2 emelettel is ezt hallgatják és társai. De hát ma már nevelni nem divat, csak potyogtatunk kifelé a nagyvilágba, mert én én én akarok, meg amúgy is ilyen babaváró, olyan csok, aztán az már le van tojva, hogy közben hány másik ember életét vágják haza. Sok gyerekes elvárja, hogy őket mindenki is tisztelje, mert hát nekik gyerekük van és szerintük ez valami becsülendő “teljesítmény”, sőt a saját lakásodban is hozzájuk alkalmazkodj, tűrd el az egész napos zsivajt plusz cserébe ne is merészelj semmiféle zajt csinálni, pláne ne a kölyök alvás idejében, mert akkor jön a világvége, hogy szegényke nem tud aludni. Elég nevetséges, de sokan tényleg így gondolkodnak.