Panel lakàsok nagyon àthallósak?

10:

Ilyenben laktál valószínűleg:

[link]

Én is laktam zsaluzott beton házban, Veszprémben 4 emeletesben. Nagyon más jellegű volt, mint a panel, amiben Pécsen laktam jóval később. Előbbiben alig hallottam valamit a szomszédból, utóbbinak a szerkezete pedig 3 lakással odébbról is hozta a zajokat, főleg a mélyebb hangokat. Ha meg nagyobbat lépett valaki, rezgett tőle a szerkezet.

Egyébként ha az adott ház nem volt szigetelve, nagyon könnyű felismerni melyik a panel, mert kívülről látszanak az elemek, amikből összerakták. Bár én nem szerettem panelban lakni, valahol zseniális, mert gyakorlatilag tömeggyártották a házakat, gyorsan kezelve az akkori lakáshiányt. Pontosabbak is, mint a zsaluzott beton vagy tégla társasházak, a maguk korában pedig modernek voltak.

Mindent lehet hallani.

Egyik ablérletünkben azzal szórakoztunk, hogy mikor mindannyian otthon voltunk este hatkor - akkor vacsorázott a szomszéd család - behűtöttük az italokat, aztán az első "miéér', a Gyurcsány jobb lenne?" felkiáltásnál ittunk. Valahányszor politikáról volt szó, és nem értettek egyet, ittunk. Minden este részegek voltunk. A konyhákban voltak a szellőzők.

Mostani helyemen - szintén panel - ültem a wc-n, fölöttem valaki tüsszentett egy hatalmasat, poénból felszóltam, teljesen normál hangerőn, hogy "egészségedre, báttya", jött is a válasz, hogy "köszönöm". Meg szeretek kádban fürdeni, zenével, mécsesekkel, pohár borral, amolyan kelet-Európai luxusban. És volt, hogy ugyanazt az egy dalt hallgattam meg mindig - a legkisebb hangerőn, de végtelenítve -, mert épp az volt a kedvencem, és másnap elkapott a postaládák előtt az alsószomszéd, hogy azért néha váltsak már számot, mert agyfaszt kapott. Az énekhangomra is érkeztek már kommentek (szeretek dudolászni, ha főzök). Cserébe én minden vasárnap reggel felkelek arra, hogy klopfolják a rántott husit, meg valaki igazgatja a családját, hogy "Norbi gyere, nézd már meg, hogy áll a rizs"

Kettővel alattunk nem rég született kisbaba, néha felébredek éjszaka a sírására. KETTŐVEL alattunk laknak.

A munkarendem teljes összevisszaság, egy élmény volt szeptemberben, mikor hazaértem hajnal ötkor, mire ettem, meg förüdtem, fél hét volt, és mikor el akartam volna aludni, azt hallgattam, hogy "Zita utoljára mondom, nem mehetsz ebben utcára!!!"

Ennyire hallatszik át minden. De legalább összehozza az embereket.

Hát egyrészt az én szomszédaim szeretik hangosan élni az életüket, többségben családosok laknak körülöttünk 10-16 év körüli gyerekekkel, meg ugye most egy babás család. Mindenki üvöltve kommunikál egymással, és mivel nemrég cserélték a vízvezetéket, a legtöbb helyen a fürdőben le van még szedve a szerelőfal.

Egyébként nem zavar, nem túl erős zajok, elvagyok az emberekkel, akik körülöttem laknak, néha szórakoztat, ahogy perelnek egymással, vagy énekelnek, vagy bármi.

Plusz szerintem érzékenyebb a hallásom, mint a legtöbb embernek, már korábban is feltűnt, hogy meghallok olyan dolgokat, amiket más nem (állatok hangjai a természetben pl.), egyrészt áldás, óvodás koromban én vettem észre elsőnek, hogy két utcával arrébb ég egy ház, mert a szüleim külön helyiségben voltak, és mindketten azt hitték a - számukra - tompa hangról, hogy a másikuk épp fát hasogat kinn. Én meg tisztán hallottam, hogy ez egy hatalmas tűz, ahol pattog a fa égés közben. Így, hogy időben értesítették a tűzoltókat, "csak" a tetőszerkezet égett le. Bringázás közben nem kell hátrafordulnom minden esetben, időnként pontosan hallom, mi történik mögöttem a forgalomban, ki milyen közel van, stb.

Viszont cserébe koncerten és moziban csak füldugóval tudok megmaradni :D