Miért nem tudok örülni a sikereimnek?
Az a helyzet, hogy sosem tudok semminek örülni, amit én érek el. Most volt az életemben egy komoly probléma, ami nagyon nyomasztott, mert egyik szerettemet sem szerettem volna megbántani. Végül sikerült egy olyan megoldást találnom, ami mindenkinek jó volt. És egyszerűen nem tudok örülni, hogy megoldottam a problémát. A suliban is nehéz éveim vannak, mégis jól teljesítek és nem tudok büszke lenni ezekre. Órákat tanulok egy dolgozatra, 5ös lesz és még egy minimális elégedettséget sem érzek.
Miért lehet ez? Szörnyű ez így, mintha nem is ember lennék
Sok indoka lehet.
Van az az állapot az embernél, amikor nem azt nézi, hogy mit ért el, hanem, hogy mi a hátránya, illetve nem tud boldog lenni, ha elért valamit.
Ennek az indoka lehet például, ha az ember szorong, hogy elveszítheti azt, amit elért.
Illetve, ha megélt valamit, amit nem tudott megemészteni és/vagy nem kapta meg ehhez a kellő segítséget; pl szülők nem vitték pszichológushoz vagy elment, de a pszichológus nem tudta őt segíteni, stb.
Mivel az ember nem tudta azt megemészteni, benne van a tüske, így a jó pillanatainak se tud örülni és akkor is keres problémát, ha nincs és maga sem érti, miért nem tud boldog lenni, illetve a környezete sem. Közben az indok csak annyi, hogy tudatalatt még mindig keserű egy korábbi incidens miatt.
Hát nem tudom, kétlem, hogy 17 évesen olyan hatalmas problémáim lettek volna, amiket nem tudtam megélni.
Érzelmi intelligencia alatt nem tudom mit értesz, de mások sikereinek tudok örülni, vannak barátaim, őket is nagyon szeretem és kifejezetten empatikusnak mondanám magamat.
Köszönöm a válaszokat :)
"kétlem, hogy 17 évesen olyan hatalmas problémáim lettek volna, amiket nem tudtam megélni."
Itt lehet egy kissebb incidens, nem csak nagyobb. Nem csak azoknál alakulhat ez ki, akik megjártak egy háborút, elvesztették a lábukat, majd hazajöttek és meghalt az egyik szerettük, stb., bármilyen incidens kiválhatja.
Elnyomás érése, válás, egy eset, aminek szerinted nem úgy kellett volna alakulnia vagy csak simán túl sokszor jöttek az esetek, ahol nem voltál elég jó, mindig más volt a jobb.
Köszönöm a válaszokat
Az való igaz, hogy nem vagyok jó az érzelmeim kifejezésében, sosem voltam. A családom sem ilyen típus, viszonylag hideg környezetben nőttem fel.
Sajnos nem tudom, hogy ez miből ered, úgyhogy értetlenül állok az egész jelenség előtt. Pár hónapja van ez
Ezek "muszajsikerek"es nem a boldogsagod szolgàljàk.
A problemakat meg kell oldani, ez eleve nem siker alap, mivel az alapallapot az ha nincs problema ergo a probl.megoldassal csak feljutottal a nullara a minuszbol.
A jo jegyek meg csak kötelesseg/teljesitmenykenyszer/elvarasoknak valo megfeleles, azaz közvetlenül ebben nem latni hogy te jobb/ügyesebb/okosabb lettel egy 5 östöl. Szoval pl aki öst kapott környezetismeret oran, lehet attol még nyomibb ember mint aki kettesekkel evickel.
Nem ezek a sikerek a sikerek.
A siker az amikor elered az almaidat celjaidat amikert küzdesz teszel amikben remenykedsz, amikor önmagadhoz kepest ugrottal meg magas lécet.
Értem én, hogy nem ezek a valódi sikerek, de 17 évesen jelenleg nincsenek nagyobb dolgok, így ezekkel kéne boldogulnom. A problémát úgy oldottam meg, hogy nekem is jó lett.
Köszönöm a válaszokat, valakinek esetleg ötlet, hogy mit tegyek, hogy jobb legyen?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!