Miért nincsenek tekintettel a kisgyerekesekre?

Fura, én BP-n általában azt látom, hogy rendesek a kisgyerekesekkel.

Kb minden reggel összetalálkozok egy kerekesszékes anyukával és a kisfiával (2-3 éves lehet a kicsi), valaki mindig kérdezi, hogy segítsen-e neki, vagy pedig valaki megfogja a kissrác kezét, amíg leszállnak a járműről.

Én általában segítőkész embereket látok.

Ennyi erővel fel lehetne hozni a másik oldalt, amikor a kis csòtàny rugdossa idegenek lábát, anyuka meg békésen mosolyog és esze ágában sincs ràszòlni.

Mindkét oldalon vannak szélsőséges példák, akik képtelenek normálisan viselkedni.

A kérdésre visszatérve, igen, illik atadni a helyet, sok esetben meg is történik.

De pl az is gyakori velem, hogy àtadom a helyet anyukànak a kisgyerekével és megköszönni sem bírja..

#5

Ajj, a vonatomon van egy ilyen cshalád minden nap, 3 kölök pattog faltól falig, ordít, visít, rugdos, anyuci meg békés mosollyal szemléli a történéseket.

Szerencsére mellém nem ülnek be, mióta az egyik kis t@knyos kikapta a kezemből és tiszta erőből földhöz vágta az ebookom, én meg nos nem éppen szép napot kívántam anyunak. :D

De szoktam nézni, nekik már senki nem adja át a helyét. Ha felszáll más kisgyerekkel, akkor nekik egyből valaki felajánlja. :D

(Amúgy én is át szoktam adni, de nekem ez olyan fura, igazából érteni nem értem, miért olyan fontos, hogy a gyerek üljön, én utáltam leülni gyerekként... most viszont a 10 kilós cuccommal egész napos rohanás után lehet, hogy szívesen letenném a fenekem.)

Tömegben, levegőhiányban máshogy viselkednek az emberek, ez mindenhol így van.

Ezt fokozza még a civilizációs különbség is, ahol nem úgy viselkedünk egymással, mintha Európában élnénk, hanem ott tapossuk a másikat, ahol tudjuk.

"Mer' a gyerek is rugdos, nekem jár a hely, múltkor nem köszönte meg a helyemet a néni, ezért most kuvaannyát az összesnek!"

Kb 50 éves lemaradás Nyugat-Európához képest ebben is.

Másra sincsenek tekintettel, nemcsak a kisgyerekesekre.

Egyébként Pesten tényleg sokkal kedvesebbek. Nekem ott már csomószor átadták a helyet, mert azt hitték, hogy terhes vagyok. Amúgy nem vagyok az, de jólesett leülni :) Itt vidéken még soha senki nem adta át.

“Kb 50 éves lemaradás Nyugat-Európához képest ebben is.“

Németországban élek ötödik éve. Megsúgom neked, hogy itt sem pattog senki, hogy átadja a helyét, sőt... ha kéred, akkor igen, de ha csak megállsz, akkor senki. A buszokon ugye ott a kijelölt hely, ha az foglalt már, akkor így jártál. Ne köpködj Magyarországra, mert semmivel sem rosszabb hely ilyen szempontból, mint máshol.