Valakit semmi nem érdekel 20 éves korára, abszolút semmi. Mit lehet csinálni vele?
20 éves fiú, kiskorában meg kamasz korában is vidám, bulizós gyerek volt, sosem ült otthon hétvégente.
Most kb 1 éve csak otthon ül. Hétfőtől péntekig dolgozik, munka után is mindig otthon van, hétvégén is. Ki sem megy a házból, a szobájában van, fekszik, tv-zik, gépezik.
Mindenre azt mondja nem érdekli őt, semmihez nincs kedve. Nem is nagyon beszél senkivel, csak a minimumot amit muszáj.
A barátai mindig hívják hogy menjen bulizni, kajálni, marhulni velük, de nem akar.
Egyszer azt mondta sz*rik bele az életbe meg mindenbe, hagyja őt mindenki békén...
Pont tegnap olvastam,h az y-generáció túl hamar "kiég"
Nincsenek ösztönözve, nincs jövőképük. Nem egyedi eset!
Innen elég nehéz megállapítani az okot.
De szerintem ha erőltetik annál rosszabb.
Ez valószínűleg egy korszak nála, kicsit beleunt az emberekbe, a sok hétköznapi szarságba és nyugi kell neki. Vagy esetleg depressziós erre azért érdemes figyelni, de szerintem nem ez a helyzet ha kamasz korát átvészelte nélküle és a közel múltban sem érte semmi komolyabb trauma vagy hasonló.
A harmadik lehetséges verzió az, ami pl velem 26 éves koromra történt meg. Rájöttem, hogy jobb egyedül lenni, nem akarok semmi felelősséget és fölösleges terhet a nyakamba.
Elég az amim van és a saját dolgaimmal el vagyok mint pl könyvírás, TKÉ stb. Ez mind otthon ülős elfoglaltság, engem is nehéz bárhová elhivni, mert nem érezném jól magam.
Talán nála is hasonló van.
De a sorozat csesztetésre csak meg inkább fel fogja venni ezt a passzív viselkedést, később változhat ez, nem kell egyből lerohanni azért mert jelenleg nem ő akar lenni a következő Szabó Péter...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!