Miért haragszanak sokan ennyire a nem dolgozó nőkre?

Még ha a családban, azt megértem, mert hát, nem erre nevelték, de idegenek?

Ha valakiről ilyesmi kiderül, rögtön jön a vagdalkozás, hogy ingyenélő, kitartott, prosti, hogy mer költeni magára, felelőtlen, hülye, satöbbi. Kb úgy kelnek ki ez ellen, mintha azt a pénzt legalább tőlük venné el.

Holott sok esetben az illető nincs szó szerint otthon (mondjuk tanul), és nem végleges ez az állapot, hanem tart maximum 1-3 évig. Ami végülis azért nem olyan sok, pláne ha a kapcsolat sem friss már (4-5 év minimum, esetleg házasok is, ill korábban dolgozott).

Mindenki ennyire aggódik, mi lesz szegény lánnyal, ha szakítanak menet közben?

Nyilván visszamegy dolgozni, mi lenne.