Miért haragszanak sokan ennyire a nem dolgozó nőkre?

Irigység van mögötte. Amikor a kislányaimmal otthon voltam, imádtam minden napot. Jó sokáig aludtunk, kivoltunk pihenve, nyugiban kávézhattam, reggeliztünk. Mindig szép rend volt, minden nap főztem, sütöttem. Most meg??

Hajnalban kelés hulla fáradtan, rohanni dolgozni, közben vinni a gyerekeket, tömeggyilkos bkv-n utazás már kikészít, melóhelyen wc-re nincs időm kimenni, sokszor ebédelni sem, el kell viselni sok idegesítő kollégát, késő délután tömeggyilkos bkv-n haza, rohanás a gyerekekért, kéne vásárolni is, mosni, vacsorát készíteni..... és már megint este 10 és hulla vagyok, a könyvemből 2 hét alatt két oldalt sikerült elolvasni.

Hát tömören, ezért.

Én ha tehetném, mindig otthon lennék.

Alapvetően nincs bajom azzal, ha csak az egyik fél dolgozik amíg ez közös döntés. Nem az én dolgom.

Azonban láttam már a környezetemben nagyon rosszul végződött példát erre. A pár úgy döntött, hogy a férfi fizetése elegendő lesz (jól keresett) a nő maradjon otthon, vezesse a háztartást, intézze az ügyeket, a gyermek körüli dolgokat. Aztán idővel a fizu már nem volt elég mert a hölgy intézett a családi kassza rovására néhány extra kiadást. Fel lett téve a férfinek a kérdés, hogy akkor vállaljon túlórát, másodállást mert így nem jönnek ki. Ő ebbe bele is ment. Szombaton is maszekolt és hétköznap is többször ért haza későn. A vége az lett, hogy a hölgyemény beadta a válópert, arra hivatkozva, hogy a férje elhanyagolja, sosincs otthon, nem lehet rá számítani. Mint kiderült egy ideje volt már neki valakije, akire "lehetett számítani". Persze ő maradt a közös házban a gyerekkel és "hősünk" most albérletből fizeti a gyerektartást.

Nem azt mondom, hogy ez mindig így végződik, de ez is egy példa.

Én abban hiszek, hogy mindkét fél járuljon hozzá a kapcsolathoz ugyanolyan mértékben anyagi, erkölcsi, és érzelmi szinten is. Ha megbomlik az egyensúly az nem vezet jóra...

Irigység a bajuk, nem kell velük foglalkozni.

Ha az illető dolgozna, akkor keresnének mást róla, amin lehet csámcsomgni. Le kell sz.arni őket.

"Alapvetően nincs bajom azzal, ha csak az egyik fél dolgozik amíg ez közös döntés."

Ezzel csak az a baj, hogy valahogyan mindig úgy alakul, hogy a nő marad otthon!

"Ezzel csak az a baj, hogy valahogyan mindig úgy alakul, hogy a nő marad otthon!"

Mert a társadalomban a nem dolgozó férfi egy haszontalan szar here, a nem dolgozó nő pedig a család fő összetartó eleme, ami egyenrangú vagy fontosabb, mint a pénzkeresés. Szokásos kettős mérce.

#15

Érdekes módon ez szúrja a szemed, de fogadok, az nem, mikor mindkét fél dolgozik, de a férfi otthon már lófa$zt se csinál, mert ő férfi....

"fogadok"

Fogadj.

Az első gondolat ami bevillan az féltékenység, valjuk be senki sem szeret dolgozni. Igaz?

Főleg a csajok szoktak féltékenyek lenni.