Túl sok energiát/időt elvesz az erősödés?
Üdv mindenkinek!
Kezdeném a legelején. 25 éves férfi vagyok, pocsék genetikával megáldva. Mindig rettentő vékony voltam és igen magas. Sok hátrányát nem láttam ennek a saját részemről, mert ha valamit meg kellett emelni, vagy fizikai erőnlétet alkalmazni, nekem ezzel soha nem volt gondom.
185cm 55kg voltam világéletemben. Tény, hogy nagy étkű nem voltam, de mindig azt láttam, hogy aki kevesebbet eszik nálam, mégis sokkal erősebb kinézetre mint én.
Sajnos mindenhonnan kaptam az ívet, szerintem még a családomat is megvádolták a hátam mögött, hogy biztos nem etetnek… Orvosi vizsgálatokra remegve mentem be, mert az orvos azonnal el kezdett ekézni, hogy beteges a súlyom, ez nem normális, pedig a vizsgálatok negatívak voltak. Már attól rettegtem a vérnyomásmérés összejöjjön, nehogy túl vékony legyen hozzá a karom… Persze rögtön lett egy 180-as az idegesség miatt...
A ruhákkal folyamatosan hadban álltam, mindig azon görcsöltem, hogyan vegyek fel valamit, hogy ne pécézzenek ki. Rövidujjú póló kizárva.
Kb. 2 éve döntöttem úgy, ez így nem mehet tovább. Legyen szó munkáról, magánéletről, bármiről, mindenhol az megy, hogy lehetek ilyen vékony, egyek többet.
El kezdtem tudatosan étkezni, edzeni. Rengeteg tudást halmoztam fel erről, ugyanis úgy nem mehet, hogy chipset kezdek el zabálni kólával, azzal maximum tönkrevágom magam. Természetesen izmot akartam felszedni, ezért a testépítés volt az egyetlen alternatíva.
Meg is lett az eredménye, ez idő alatt 15kg izom feljött rám, 70kg vagyok.
A problémám az, hogy rengeteg időmet elveszi ez a dolog. Folyamatosan kell a kajára figyelnem. Nem engedhetem meg azt, amit a 90% csinál, hogy akkor eszik, amikor akar, mégis normális testalkata van, ha én így teszek máris megy visszafele a mérleg és 5 nap alatt már 2kg lement...
Nap mint nap tudatosan kell precízen ennem, edzeni keményen. Ráadásul utána kell olvasnom is a dolgoknak, mert ha valamit rosszul csinálok, akár evés akár edzés terén, akkor visszafele sül el a dolog, ez is sok időt vesz el. Azt meg nem akarom, hogy az egészségem bánja.
Először nagyon örültem, hogy így megugrottak a kilók, de mostanság kezdem elveszíteni a motivációm, és kényszerből csinálom, mert ugye 25 éves férfi ilyen magassággal hogy lehetne 55kg?! Az élet minden területén csak a kipécézés tárgya lennék, ráadásul egy olyan világban élünk, ahol erősnek kell lenni kinézetre is, mert az utcán vannak olyan emberek, akik ellen meg kell védenünk magunkat/társunkat.
Csak sajnos ez sok minden helyébe lépett. Mivel értelmes végzettségem nincs, 1 éve neki láttam programozni (hogy valami jobb munkát találhassak), először jól is ment, de teljesen abbahagytam. A munkámat, az edzést, és a tanulást nem bírtam összehangolni. Biztos sokaknak ennél több is megy, de nekem egyszerűen kudarcba fulladt. A (ótvar) meló maradt, meg a testépítés.
Mi a véleményetek, mi tévő legyek? Honnan merítsek motivációt, mert közbe úgy érzem, teljesen kiégtem, azt sem tudom, mi a végső cél már. Csak a napi betermelendő szénhidrát és fehérje mennyiség van a szemem előtt, nehogy visszafogyjak.
üdv.
Üdv a klubban, öcsém és én is hasonlók vagyunk.
Jó volna tudni, hogy hogyan osztod be az idődet, és hogyan néz ki nálad egy főzés. Biztos, hogy lehetne formálni rajta, de ezt, ha nem jön zsigerből, tanulni kell, meg esetleg kísérletezgetni.
Köszönöm a linket, utána fogok olvasni, látom, erről van szép hosszú iromány.
A másik dolog a kísérletezés, hát elég nehéz dió ez is. Sok mindent kipróbáltam, de nem az a típus vagyok, mint a klasszikus testépítők, hogy reggel megsütnek fél kiló csirke/rizs és elosztják egész nap.
Nem megy le a torkomon... 2x - 3x főznöm kell egy nap, munkába ált. rendelek, így ilyenkor csak 1x-2x főzök max. Változatosan kell ennem, sajnos ilyen téren nyápic vagyok, és sehogy nem bírom megváltoztatni.
Amúgy turmixokkal helyettesítek amit tudok már jó ideje. Reggeli egy nagy adag minőségi tömegnövelő összetett szénhidrátokkal, este szintén egy házi tömegnövelő, ami kitesz egy vacsorát (mogyoró, zabliszt stb.)
Amúgy szerintem erre valami globális dolog lenne a megoldás. Rengeteg a vékony fiú/férfi, ahogy látom, az emberek többsége mégsem fogadja el őket...
Nem tudom, azt hiszik, hogy direkt nem esznek, vagy valami elmebajuk van, hogy úgy akarnak kinézni, mint egy bot.
Persze azt is észrevettem, hogy mindig olyanok magyaráznak, akik megesznek reggelire egy szalámis kiflit, és így is jön rájuk a kiló...
És az is tuti, hogy az ilyen vékony férfiak többsége ideges emiatt. Persze lehet, hogy egy pszichológus segítene... Bár amikor én pszichiáterhez jártam, más miatt, az többször is megjegyezte, milyen vékony vagyok :DD
Az is lehet, hogy emésztési vagy felszívódási zavarod van.
Van Pesten egy nagyon jó csapat, Táplálkozás-Beállítás a neve, és mindent tudnak, ami kicsit is kapcsolódik a témához. Hízásban, tömegnövelésben is tudnak segíteni, profi sportolóknak is szoktak tanácsot adni.
Azért elég jól lehet variálgatni a kajákat, ha ügyesen csinálod.
Fagyasztód van például?
Túltoltad ezt kicsit.
Igazából nem tudom eldönteni, hogy pusztán fel akarsz vágni, vagy abban bízol, hogy itt komolyabb önigazolást kapsz.
De csak egyetlen dolog ehhez:
Én soha nem "gyúrtam" nem az én világom, labdajátékot játszottam, majd 25 körül abba kellett hagynom, szaladtak fel a kilók, úgy hogy előtte én is vékony voltam, sehogy sem bírtam felszedni egy dekát sem. Másik oldalról pedig, vegyél vissza, meg lehet enni egy hamburgert, ki lehet hagyni 1 edzést egyszer. De szerintem ez sokkal inkább mentális, mint fizikai probléma.
#7-es
Félreértelmezted eléggé a kérdést.
Önigazolás vagy felvágás nem az én asztalom. Főleg, hogy nincs mire.
A 15 kiló izomgyarapodást azért írtam le, mert ennyi jött fel, de véres verejtékkel. Persze, mindenért meg kell dolgozni az életben, csak az zavar, hogy annyira meg kellett, hogy más ment rá erre.
Hogy mit várok? Tanácsokat.
Amúgy igen, van fagyasztóm, és néha "félreeszem", vannak gyorsfagyasztott cuccok is, amikor már nincs idegrendszerem főzni rendesen.
Bocsi, de szerintem Neked nem a súlyoddal és a testalkatoddal van problémád, hanem az önbecsüléseddel. Azt kellene látnod, hogy ugyan az az ember lennél 55 kilósan is mint 70kilósan vagy. Nem azzal van a gond, hogy egészségesen és sportosan akarsz élni, hanem azzal, hogy az életed elmegy melletted mert azzal töltöd, hogy egy a fejedben létező képhez alakítsd a tested. Már Te is felismerted, hogy túl sok időt vesz el az életedből, szerintem ez volt az első lépés. Most azt volna érdemes kitalálni, hogy mihez kezdenél magaddal, ha a mostani állapotot erőfeszítés nélkül tartani tudnád. Ebből látnád azt, hogy mi a fontos számodra még az életben. Onnan pedig be kellene lőni az egyensúlyt a számodra igazán fontos, hasznos dolgok közt és aközött, hogy "formában tartsd magad".
(csak zárójelben, azon is érdemes volna elgondolkodni, hogy most 25 évesen a szervezeted a csúcsán van. Ennél már csak rosszabb lesz, pár év múlva még több időd és energiád fog rámenni arra, hogy ezt az állapotot fenntartsd, és ha nem megy akkor majd jön a frusztráció. Ha akkor nem lesz olyan hobbid, elfoglaltságod amiben örömöd leled mihez fogsz kezdeni?)
#9
Értem mit írsz. Átgondoltam, és igazából most jó nagy üresség az, ami az edzésen kívűl van. Vannak hosszútávú célok, élet más területén, de ezekért dolgozok (a szó szoros értelmében dolgozok), viszont elmúltak azok az idők, amikor valami más hobbi is szóba jöhetett.
Régen nagyon érdekelt pl. az online marketing, sokat kisérleteztem, de ezzel is felhagytam, pedig nagyon szépen emlékezek vissza erre az időre. Zenéltem is egy ideig, igaz az más miatt maradt abba.
Viszont a legfőbb probléma abból ered, hogy hiába rakok rendet a fejemben, ez a soványság mindenhol végigkísérne akkor is.
Hadd mondjak egy példát, egyszer a városban mentem, és középiskolások kiszóltak az iskola udvarából, hogy nézzétek mennyire sovány. Vagy amikor a varrónővel vetettem be egy nadrágom, az meg rosszul lett szinte, hogy lehetek ennyire vékony.
Nem tudom, hogy értitek mire akarok kilyukadni. Hiába uralkodik hatalmas rend a fejemben, ha ezek a valós visszajelzések folyamatosan fogadnak mindenhonnan. És ezek valóban valósak, megnyugtatok mindenkit, nem vagyok paranoiás :)
Mostmár nagyobb önbizalommal lépek ki az utcára, mert elértem egy súlyt, ami úgymond vállalható, csak ezt fenntartani esetleg növelni az, ami jelenlegi élethelyzetemben kihívás.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!