Az gáz, ha egy fiatal felnőtt fiú még mindig sír a Coco címü Pixar animációs film végén? Miért sírtam rajta még mindig? Azthittem férfi vagyok már.

Na, most felnőtt vagy, vagy pedig fiú?? Először ezt döntsd el, mert nem mindegy.

De egyébként se a felnőttség, se a férfiasság nem attól függ, hogy el tudod -e még sírni magadat dolgokon. Én még ennyi idő után is meg tudok könnyezni bizonyos filmeket, ha el tudják nálam érni.

Nyilván nem reklámozom fűnek-fának, de nem érzem úgy, hogy ezt szégyellnem kéne.

25/F

Magyarország nagyobb része érzelmi analfabéta.

Ha meghat egy megható történet, akkor nem veled van a gond, hanem azokkal, akik kritizálnak.

Az a vicc, hogy pont a filmek azok, amik ezt a tévképzetet sugallják. Merthogy se a Stallonét, se a Jason Stathamet, se a Bruce Willist nem látjuk leülni animációs filmet nézni pityeregve, miután vagányan elsétálnak izomfeszítve a felrobbanó helikopter lángjaitól megvilágítva úgy, hogy vissza se néznek.. Pedig bizony ez az egészséges lelki világ, még ha macsó is az ember. Persze ettől még nincs kizárva az, hogy férfiatlan lennél, de nem mérvadó. Ha van szerszámoskészleted, tiszteled a nőket és kimész az utcára borostásan, hajspré és bokavillantás nélkül, akkor férfi vagy.

Ajánlom a Kubo-t is, ha a Coco meghatott, akkor az is meg fog!