Hogy lehet az, hogy gyerekkoromban én útáltam a bejglit és az édességeket se szerettem, helyette inkább a gyümölcsöket és zöldségeket preferáltam, pl káposztát nyersen. A bejglit mai napig utálom? 20f

Gyerekként én se voltam annyira édesszájú, az utálat azért túlzás, de sokat sosem bírtam megenni belőlük. Igaz, ma sem. A bejglit valamikor megettem, ma rá se bírok nézni.

A sütőtököt állítólag imádtam, de az nagyon kis koromban lehetett, mert amióta az eszemet tudom, kergetni lehetne vele. A szénsavas vizet viszont régen nem szerettem, aztán 17 évesen, egy nyaralásból utazva hazafelé, amikor nem volt nálunk semmi más ital, jöttem rá, hogy milyen jól tud esni. A dinnyére pedig mostanában kezdek rákapni, harmincon túl.

Ez ilyen.

Nincs ebben semmi különös, de még abban sem, ha nem eszed meg felnőttként azt, amit gyerekként igen és fordítva.

Én pl. mindig nagyon édesszájú voltam, de gyerekként nem szerettem a banánt és a marcipánt, ma pedig a legkiválóbb dolgok között tartom őket számon, a banánt még egy napi 30 grammos szénhidrátkeretbe is bepasszintom :) Amúgy a gyerekkori ellenkezést ennél pont értem, gyerekkoromban csak zöld volt kapható...

A gyümölcsök és a zöldségek nálam BÁRMIKOR verik az édességek zömét, persze, ezek csodás dolgok, mit nem lehet rajtuk szeretni? Bár nyilván nem mindenki szereti mindet (egyesek pedig semelyiket sem, ami nekem fura. friss, üde, ízes cuccok). Amit nehezen überelnek nálam ezek, az a csoki, amit szintén eszem a legkeményebb diétámban is, mondjuk jobban is passzol bele, mint a zöldség és gyümölcs. A csokit kizárólag a savanyú uborka veri, mert annál jobb dolgot nehezen képzelek el... Szeretem a savanyút is, no.

Az ember már csak ilyen, van egyfajta ízlése :)

Nekem az fura, amikor azt olvasom, hogy jaj, az ember persze az egészségtelen vackokat szereti csak... Eléggé sajnálom azokat, akik ilyenek, habár az ember ízlésén lehet formálni.

Nem tudom, én 26 vagyok és a mai napig tudnék csokin élni.

"Ösztönből" csak a paradicsomot, málnát, cseresznyét és a banánt szeretem, semmi mást. Évek óta, kb 18-19 éves korom óta igyekszem magamba tukmálni több zöldség-gyümölcsöt, de sokáig ha minden nap egyszer ettem, már nagy számnak számított. Már munkanapokon megvan a napi 2-3-szor zöldség, gyümölcs, de hétvégén a mai napig elengedem magam.

Ösztönösen csokin, csokitartalmú édességen és főtt ételen tudnék élni.

A szendvics le se megy a torkomon, reggelihez egy szelet kenyér és a kenyér is slussz.