Mit kezdjek az életemmel? A nővéremnek volt gyerekkoromban egy yógyíthatatlan betegsége és csak vele foglalkoztak a szüleim. Engem teljesen elhanyagoltak, és most 19 évesen iott állok 8 osztállyal és törékeny testalkattal. Mihez kezdjek? F

Sajnos nem csak a nővéremnek voltak gondjai. Nekem az iskolában nagyon sok gondom volt. kirúgtak sok helyről és nem ment a tanulás bizonbyos tantárgyakból. Matematikából nem tudtam tovább lépni egyről a kettőre. Most derült ki ( a nénikémmel harcoltuk ki, aki eddig külföldön dolgozott most hazajött és segít nekem)hiogy dyscalculiás és digraphiás vagyok, amiken ha időben elkapják egy jó gyógypedagógus tudott volna segíteni. Az értelmi képességeim átlag felettiek emellett, asperger gyanus is vagyok... Senki nem törődött ezekkel gyerekkoromban, mert a nővérem vastagbél gyulladásához volt az egész életünk igazítva. Namost, a nővéremet 2 éve megműtötték és azóta kicsattan az egészségtől. 1x nem volt beteg. Neki nem voltak tanulási nehézségei, az iskolába a szüleim folyamatosan bejártak, hogy a tanároknak nyaljanak és csúszott is aminek kellett, hogy minél jobb jegyeket kaphasson, hisz beteg, nem tud annyit tanulni. Ő az egyetemen van én pedig 8 általábnossal és 130 közeli iq-val mehetek a gyárba. A szüleim azt mondják ők mindent megtettek értem, felneveltek, de már mivel felnőtt vagyok, így az én dolgom hogy csináljak amit szeretnék. Ők már mindent megtettek. Ha szemükre hányom ezeket a dolgokat, akkor azt mondják majd megértem ha nekem lesz beteg gyerekem és a nővérem még mindig nagyon beteg és inkább örüljek hogy él. Mit tegyek? Mit javasol valaki? Én teljesen elcsesztem az életemet. nem csak a szüleim tehetnek erről tudom, nekem is sarkamra kellett volna állni, de annyira kis gyáva gyerek voltam és nem mertem még 10 évesen kinyitni a számat h elmondjam nem megy. Apám bejött egyszer amikor tanulni próbáltam, egész estéket tanultam, szenvedtem a matekkal. A végén sírtam is sokszor, de nem ment. magyarázott egy kicsit, amit nem értettem meg, utána meg mindig azzal jött, hogy biztosan nem figyeltem, pedig ő elmondta és ez az én bajom. Amúgy a tanároknak feltűnt hogy jó vagyok sok tantárgyból de bizonyosakból nem, szóltak is, de a szüleim el bagatelizálták mert egyszerüen nem volt idejük, meert a nővéremmel kellett éjjel nappal lenni ha pl kórházban van mind a 2 szülőm ott volt. Én 10 évesen ha hazajöttem senkit nem találtam itthon csak a cicákat... Aztán egy idő múlva annyira nem is tudom, beletörődtem hogy buta vagyok, hogy már a többi tantárgyat is hanyagoltam és már ott is rossz voltam.

Megkaphatom matematikára a felmentést és írás alól is, így visszamehetek középiskolába, estire, viszont mit kezdek egy olyan érettségivel amiben nincs írás és matek? Valahova olyannal felvesznek egyáltalán? Csak esti jöhet szóba, eleve a szüleim azt akarják és azzal piszkálnak hogy miért nem dolgozok, mert semmittevő vagyok stb.... 173 cm vagyok és 48 kg. nem bírom a fizikai munkát. :( Viszont jó a memóriám, könnyen megjegyzek dolgokat, a vizsgálaton a néni nagyon javasolta hogy menjek vissza az iskolába mert nagyon értelmes vagyok, ez jólesett bevallom. De csak a nénikém van ami segít és ő pedig megy vissza a párjával jövőre Ausztráliába.