Gyerekkoromban nem kezelték az enyhe csipőficamomat, pluszban lúdtalpam és gerincferdülésem is van, amit szintén csak a gimiben vett észre a suliorvos. Nagyon rondán megyek, de tehetek róla, engem gúnyolnak?

21 éves vagyok.

A városban is röhögnek, hogy menjek egyenesen, de nem tudok. Amúgy csámpás vagyok, de nem durván. Apám családja tele van csipőficamossal, a nagynénje, az összes unokatesója, nekik a lányai is. Valamiért csak a lányok. De nekik súlyos, van akit műtöttek is.

Velem meg egész kiskoromban csak röhögtek anyámék, hogy úgy mész, mint a Julika.

De nem elég, hogy a városban kiröhögnek. Ma apám röhögött, hogy megbeszéltük Józsikával is, az is mondta, hogy furcsán mész, aztán röhögött. Mondjuk bármi bajom volt, apámék csak röhögte, meg kikészít, hogy csak nem akarok iskolába menni, meg lógok. A tompalátásommal is, amit szintén nem vettek észre, ezért +6-os a szemem és az agyam nem használja, mai napig gúnyolnak. Hányszor hallottam, hogy "nem elég, hogy vak, csúnya is, buta is".

Teljesen tönkretesz mindenki gúnyolódása. Viszont egyre rosszabb a járásom, kevesebbet is bírok. De mindenki gúnyol, nincs olyan nap a városban, hogy ne szólnának be.