Csak macsónak vagy feministának éri meg lenni?

Egyre erőltetettebb a nemek közti harc. És számunkra férfiak számára egyre frusztrálóbb. Hiszen úgy fejlődött az evolúció során a férfi hogy védelmezze a nőt és ne versengjen vele. Ez ma is így van. Egy férfi sem szeret veszíteni, de ugyanígy nem szeret győzni sem a nő felett. Ha teheti, inkább kerüli a nőkkel a versengést, mert ha a verseny mégis élesben megy, számára a győzelem is vereség. A férfi a nővel küzdve általában nem nyúlhat férfias eszközökhöz, a nőies eszközökhöz pedig nem ért. Úgyhogy vagy lovagias, vagy veszít, vagy visszaveszi a férfias eszközeit és kelletlenül beáll mégis a harcba. Akkor most mit kéne tenni? Titanic elsüllyedésekor a férfiak – néhány gazdag trógert leszámítva – előre engedték a mentőcsónakokba a nőket. Száz évvel később a Costa Concordia süllyedésekor a férfiak már a nőkön is átgázolva jutottak ki először a hajóról? Akkor most mit kéne tenni, hagyni tovább hogy a férfiakat eltapossák, vagy ha harc hát legyen harc, és nemek közti egyenlőség jegyében macsó módjára felmosni a nőkkel a padlót?