A jószívű embereket miért nézik bolondnak?

Szerintem nem arról van szó, hogy bolondnak néznek, hanem hogy meglepődnek.

A hajléktalanos dolog olyan, hogy azzal hogy adsz nekik véleményem szerint nem segítesz hanem mégjobban lehúzod őket. Mindjárt elmagyarázom miért. A szeretszolgálat pedig tényleg király, és örülök hogy vannak még ilyen velem egykorú emberek akik segítenek másokon.

Én napiszinten megfordultam tavaly Pest leglátogatottabb helyein, és múlt héten mentem fel egyetemi cucc miatt. Mit látok? Ugyanazok az arcok kéregetnek. Volt már olyan, hogy őszintén elbeszélgettem velük, hogy figyelj adok ha megmondod ténylegesen mire kell. Hát kitalálhatod, hogy nem kajára költötték. Adtam nekik, de elgondolkoztam, hogy basszus ezzel csak segítek kiélni a függőségüket, és ha látják hogy ezzel is megkereshetik a betevőt, meg az anyagot, akkor abszolút soha a hátralévő életükben nem fognak komolyan dolgozni azért, hogy kivergődjenek a szarból amibe belekerültek. Én ezért soha nem adok ilyen hajléktalanoknak, csak maximum szervezeteknek akik aztán tényleg arra költik amire szükségük van.

A vizipisztolyos storynál meg valszeg a lakos csak szimplán bunkó paraszt és nem érti a szándékod. Ez nem a te hibád, vannak ilyenek jó sokan :D

Csak rossz környéken éltél eddig. Én pont ellenkező visszajelzéseket kaptam mikor jót tettem emberekkel. De tudod mit? Nem kéne hogy számítson hogy mit reagálnak rá az emberek. Nem azért teszel jót másokkal mert várod hogy tiszteljenek vagy valami. Szóval nem kéne hogy számítson. Aki meg bunkó állat az maradjon az. Az ő véleménye nem számít : D

20F voltam

Hiába, a közöny és a butaság mai trendé vált ebben az országban :(

Én személy szerint nagyra értékelem a gesztusod és hogy emberileg állsz oda vkihez, nem pedig hencegésből... Maradj mindig ilyen 😊

Egy időben feltűnt, hogy a "nincs benned semmi empátia", "emberségből megbuktál, gratulálok" jellegű mondatokat főleg a butább, tanulatlanabb rétegek hangoztatják (sokszor olyan esetnél, mikor nincs is igazuk, pl. miért nem segítettél ki egy vadidegent a tescoban, mikor a kasszánál derült ki, hogy nincs nála elég pénz).

Aztán rájöttem, hogy persze, az én szemszögemből ők ostobák, én meg szívtelen vagyok. Pedig a különbség össz-vissz annyi, hogy én logikusan, szárazan gondolkozom, míg ők inkább érzelemvezéreltek. Ezért én nem érthetem, hogy nem látja be valaki, hogy ha egy hajléktalan egy elkábított kutyával koldul, akkor igenis el kell venni a kutyát, a hajléktalant meg a sorsára hagyni, hiszen ő dönthet úgy, hogy bemegy egy szállóra, és ott eszik, a kutya viszont kiszolgáltatott; eközben a nagyon empatikus emberek nem értik, hogy hogyan lehetek annyira szívtelen, hogy nem adok pénzt szegény, meggyötört bácsinak (akiről semmit nem tudok, lehet, hogy azért árverezte el a bank a házát, mert fel kellett mondania a munkahelyén hogy a beteg édesanyját ápolja), meg az aranyos kiskutyának, aki a szegény hajléktalan bácsi legjobb barátja.

Nem tartom magam szívtelennek, több alapítványt is támogatok, azokat a dolgaimat, amikre nincs már szükségem, de jó állapotúak (ruhák, bútorok csere után) felajánlom ingyen, de ettől még számomra is érthetetlen az a viselkedés, amikor valaki szórja a pénzét csöveseknek piára (holott ő maga is elihatná), vagy a nyakát töri, hogy segítsen egy idegenen, aki nincs is közvetlen veszélyben. Azoktól meg végképp el tud durranni az agyam, akik nem értik meg az alapvető világgazdasági folyamatokat, és nyafognak, hogy a csúnya bank behajtja az embereken az adósságukat.