Miért nézik le egyes emberek azokat, akik nagy családra vágynak vagy abban élnek?
A kérdést egy másik ihlette őszintén szólva, ahol olyan iszonyatosan lekezelően és vádaskodva beszéltek a nagycsaládosokról, hogy alig hittem el. És ezt rengetegszer látom élőben is, hogy a 3+ gyerekeseket azonnal egyszerű naplopóknak gondolják meg olyanokat mondanak rájuk, hogy "tenyészkanca", "ellőgép", "csak szaporodni tud, másra nem is jó" stb. És itt most normális, tisztességes családokról beszélek, nem azokról, akik a segélyért állnak sorba! De még csak nem is azokról, akiknél felelőtlenségből lett ennyi gyerek. Hanem arról, mikor konkrétan gyűlölettel meg lenézéssel beszélnek azokról, akik tervezetten vállaltak több babát és rendes családot alkotnak.
4 gyermeket szültem, terhesség alatt dolgoztam, amíg tudtam, de az igaz, hogy gyesre mentem, mert nem szorultunk rá a plusz pénzre. Na innentől rendszeresen szembesülök azzal, hogy totál ismeretlen emberek ítélnek el azért, mert 4 gyerekem van, biztos azért, hogy ne kelljen dolgoznom (már mondjuk visszatértem a munkába, de mindegy nekik).
Komolyan ilyen szintű utálatot képes kiváltani pusztán az, ha valaki nem karrierre vágyik meg arra, hogy megváltsa a világot, hanem úgymond "egyszerű" életet akar? Értem, hogy nem mindenki egyforma és valóban lehet felelőtlen dolog is ennyi babát vállalni, de miért jó egyeseknek kapásból ítélkezni? Én elfogadom, ha valaki a karrierben akar magasra jutni.
Tény, hogy nem mentem egyetemre és csak egy érettségim+szakmám van, de becsületes ember vagyok, dolgozom, nevelem a gyerekeimet, nem bántottam soha senkit, segítek, akinek tudok. Tényleg olyan jelzőket érdemlek mint a "szuka" meg "ellőgép"?
Mert sokan csak fekete-fehéren látják a világot.
Nyilván azokra gondolnak ilyenkor, akiket látnak a híradóban, vagy máshol, hogy nem bírnak a sok gyerekkel, stb. Nem is gondolnak bele, hogy ilyenkor teljesen normális szülőket is egy kalap alá vesznek és ócsárolnak.
Én jó ideig nem akartam gyereket, de még akkor sem néztem le a több gyereket normálisan nevelőket. Egyik legjobb barátnőm két gyereket nevel, látom mivel jár ez, most megy vissza dolgozni. Hát ő minden csak nem lusta.
Nekem anno ezért lett elegem a gyerekmentes csoportokból is, mert rettentően ocsmányul írtak a családosokról, gyerekekről, terhes nőkről.
De még azért annyit hozzátennék, én nem a karrierem miatt nem akartam gyereket. Azért nem csak ez az opció létezik.
Irigyek, mi? Semmi irigylésre méltót nem találok abban, hogy le kelljen mondanom az életemről egy nagy család miatt.
Lenézni emiatt senkit nem nézek le, felőlem mindenki úgy él, ahogy akar.
Köszönöm a válaszokat, Metioninnal főleg egyetértek, nem kell kérkedni nyilván a családi státusszal sem. Engem is zavar, ha pl valakivel kizárólag a gyereknevelésről lehet beszélni.
Egyébként tapasztalataim szerint általában tényleg inkább férfiak szoktak ilyen durván beszélni meg fiatal kis tinilányok (bár ők szerintem még szimplán éretlenek, hogy megértsék egy máshogy gondolkodó ember álláspontját). Egyetértek az egyik válaszolóval, hogy gyerekesek közt én is jóval kevesebb szélsőségest látok, mint a gyermekteleneknél, persze ezt nem állítom tényként, mert vannak ott is, akikkel nagyon elszaladt a ló és tényleg csakis a babázásról szól minden. Ez sem tartom helyesnek, van élet a gyerekeken túl is nyilván.
mert ők maguk lusták és gyengék még egy gyerekhez is, ezért azt érzik, hogy szégyenlniük kellene magukat..
gondolják legjobb védekezés a támadás..
A családi minta szerintem sokaknál nagy szerepet játszik ebben.
Engem az anyám egyedül nevelt. Van szakmája, de minimálbért keresett mindig is. Emellett elment takarítani, ezzel egészítette ki a bevételét. De így is volt nem egyszer, hogy kölcsön kellett kérnie, hogy tudjunk vacsorázni. Apám terhesen hagyta ott, soha meg se fordult a fejében, van-e mit ennie a gyerekének, vagy bármi. Namost én amit útravalónak megtanultam, az az, hogy soha ne hagyatkozzak a férfira, mert bármikor egyedül maradhatok. Te nyilván most azt mondod, a párod a világ legjobb apja, soha nem hagyna cserben titeket. De azért látni jópár példát arra, hogy a pasi, akiről "senki nem gondolta volna", lelépett. Ne haragudj, de én a magadfajta nőket végtelenül naivnak tartom. Régen a házasságot szégyen volt felbontani, és a férfi ugyanúgy függött a nőtől (háztartás, gyerekek), mint a nő a férfitól (pénz), ezért mondhatni ritkán történt meg, hogy anyukát egydül hagyták a sz@rban a gyerekekkel. De manapság rengeteg gyerek nő fel csonka családban, mert apuci megunja a síró kisbabát, és a kócos, hányásfoltos, szakadt ruhás feleségét. Manapság a nő magának szül.
Te mit tennél, ha egyedül maradnál? Hova mennél? A te egyedüli fizetésed mire lenne elég? Albérletet tudnál-e fizetni? Ezekbe belegondoltá valaha?
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!