Különcség? Ki tartja magát különcnek? Van egyáltalán olyan? Vagy maga módján mindenki az?

Különc az, aki a saját környezetébe nem hajlandó beilleszkedni, ezért kívülálló a környezete viszonylatában. Emiatt valószínūleg egyedül van vagy sokan furcsálják a viselkedését, megnyílvánulásait.

Ez nem attól függ, hogy te minek tartod magad, pusztán a környezetedhez való viszonyulásban nyílvánul meg.

én full különc vagyok, ugyanakkor a legnormálisabb e,ber akivel valaha is találkozni fogsz.

olyan vagyok mint a mercédesz. felülmúlhatatlan.

te is az leszel ha felülmúlod magad és nem másokra tekintesz le hanem mindig hogy jobb legyél a tegnapi énednél. na meg tanulj és menj világot látni de hagyd is ott ha úgy érzed nem leszel töle okosabb. nem nézni kell hanem látni na meg érteni és nem visszamondani ugyanazt.

Haladunk ezen már 30 éve. közben csak kell valami putri pár euro segély meg egy jó kommunista pina akivel döngetünk régi metálzenére. na ez a teremtés koronája, a sok csóró öltönyös adósikkasztó meg különcködjön az adófizetök pénzibü amíg rá nem rúgja az ajtót a zsaru. én jártam itt suliba de jártam németeknél is, és ott közösség van nem pedig a mindenki le van szarva és magáért felel.

Elöbb legyen jól megcsinálva a kórház na utána lehet focipályát építeni.

De ez mind ilyen Hitleres duma, közjó, mi ez valami keresztény jótékonysegi bál? a végén még kiderül hogy full nagy love van mert minden csak egy jó vicc amit most kezdünk megérteni. hát nekem aztán minden sikerült, de hogy én száz forintot nem tudok megkeresni normális munkával, az már különcség. országvezetés? félkézzel! :) Jobb fel! De miép? Ja. Mindenki ültessen mákot meg járjon focizni. a boltot majd menedzselem két hoki között.

De ha gondolod néha felveszek öltönyt meg elmegyek fodrászhoz hogy kiborítsuk a srácokat, hogy azért ne a mézescsuporba pottynajanak hanem hadd élvezzék ezt a sok szörnyüséget, mert igazából ez magyarország, siralomház, de puccos a parlament és kátyú nélkül autóút valahogy fura is lenne.

akkor kell vagy nem ? reform ide oda? hadd élvezze a sok bunkó rosszakaratú a bunkó rosszindulatú vezérjeit. egy forint nélkül nem kell szög se, buszos nem visz el pestre hiába néznek engem mint borjú a kaput. mennyi állat van! én inkább álalti jófej emberekkel lógok, ha nem gáz.

addig legeljetek, a hangya sem a zsemlemorzsát gyüjti be hanem a kendert, na meg a mákod van sem egy ösi xanaxrecept, mert az nyugtat, persze hidd el milyen jó minden! tudhatnád is, de inkább mondják meg neked és tanuld könyvböl, aztán ne tegyünk semmit. na ez magyarország. megvan a bája, de azért illene néha kijárni kultúrai fosztogatókultúrákra, na meg beengedni a késöbb indult honfoglalókat arabföldröl, na ök még egy kicsit jobban megbecsülik a keresztény gyökeret, aki zsidóbarát übernáci aljanép és amióta nem iszik meg szíjja azt a retkes cigit, azóta mßá ürügy se kell arra hogy köszönjön vagy kimozduljon a házbu.

Orbánékat mikó láttad? Na ez különcség! Nem normális mit bújkál a sok pénzével :D egy sörre nem hívott meg ez a figura. még jó hogy nem az én fizumból épít stadiont, anyja biztosan meghúzná a fülit neki! általános iskolába tanárnak. majd mesélheti a sztorit hogy mé kö odafigyelni a népire na meg mikor nem, na meg focizni is taníthatná öket ne fészbukozzanak, ne legyen ez már annyira alapdolog. Legyen, de kultúráltan, én sem akartam Plystationt, de jó volt, naná. pláne amikor még nem nagyon volt semmi. ma már minden van, képzeld még focizni vagy teniszezni vagy mosollyal a pofán házból kimenni lehetne.

na az lenne isten országa. aztán majd eljön az is ha felnö a nép hozzá. addig megyek ki németekhez migránsokkal bandázni meg játékgépezni, olyan igazi pénzérméssel mint amit itt betiltottak. meg kendert is ültetek mert ott nem a tek ront rám hanem kér egy cigit a rendör kollégám. na az az én országom. lépjetek szintet akkor eljön. különc dolog normálisnak lenni néha- magyarnak lenni is tök átlagos magyarországon. azt a sok bölcsességet nem csak a kocsmasarki káromkodásokkal hanem messzeföldi tekervényes problémamegoldásaiddal is illene hirdetni he.

hogy ne kapjon mindenki szívgörcsöt ha nem húzom fel a redönyt két napra.

Engem az osztálytársaim különcnek, nem normálisnak és furának tartanak, mert más érdekel, mint őket, tehát nem "pasizom", nem iszom, nem dohányzom, nem füvezek, nem használok általam feleslegesnek tartott szépségápolási és sminktermékeket (rúzs, alapozó, stb.), és még sorolhatnám. Én meg néha őket hülyének, mert az általános iskolai alapműveltségük repetoárja igen szűkös.

"A kérdés, ami néha elbizonytalanít: én vagyok őrült, vagy mindenki más?"

/Albert Einstein/

introvertált vagyok és valamiért rám mindig nagyon jól emlékeznek az emberek

hobbijaim egy része se szokásos

mezítláb szeretek lenni, nyáron a társasház udvarán is mezítláb vagyok

szocfóbiám miatt régebben jobban kerültem az embereket, de mára megtanultam nagyjából szarni mások véleményére, ezért néha szokatlannak tűnhet a viselkedésem (bár sok embernél már az is kicsapja a biztosítékot ha megszagolok egy virágot, ha meg találok egy szép darab mohát az utcán ami jól mutatna a sziklakertben azt már csak akkor merem felvenni mikor senki sincs a közelben :D)

Különcnek tartom magam.

Sosem nyíltam meg, egy jó ideig magamnak sem.

Azonban elért engem is ez a fránya dolog, hogy "szerelem".

Őszintén szólva azóta rájöttem, hogy a szerelmet nem abban fogom megtalálni akihez szexuálisan vonzódom. Szerelmesebb vagyok abba, akiben bízni tudok.

És bánom, hogy sose azt dugom, akiben bízni tudok.

Bár szeretem őket, de ők szeretnek ki belőlem, általában furcsa leszek.

Nekik. Magamnak én vagyok a legátlagosabb ember.

Átlagos ruhák. Najó, megvan pár fura darab, de az akkor van rajtam, ha valamilyen szubkultúrában szeretnék érvényesülni. Nepáli nacis trance buli, Sonic Youth-os alter konci, öltönyös opera, jedi kardos gyűrűk ura bemutató, bő fehér pólós slam estek. Minek is soroljam?

Szóval ezernyi arcom van.

Más mondjuk csak kétszínű.

Könnyen barátkozom. Saját magam egy alpári baromnak tartom, akit érdekel a művészet, a politika, az élet.

Tanulatlan vagyok, de vannak saját gondolataim. Tudnak ezekkel azonosulni.

Talán ezt dacból teszem. Ha már én nem álltam sorba, álljon más mögém.

Általában azt veszem észre, hogy másképp viselkedek a legtöbb embernél. Gyerek maradtam, talán ez is benne van.

Többen is mondták beelesdézve, hogy "srác, te különleges vagy"

Nyilván jól esett, akkor biztos egyszercsak be fog válni az élet. Vagy talán a korosztályom egyik csiszolatlan gyémántja maradok.

Mostanság így érzek. Kilátástalan helyzet, egy kis depresszió, szeparálódás. Talán megerősít.

Egyelőre a szerencsétlent látom, aki tolja magaelőtt a tisztító gépet, miközben szól a fejében valami sötét zene. És várom az extázist.

Az élet azonban nem olyan, hogy csak úgy rád süt a nap. Előbb fogod te elfújni a felhőket, minthogy elmenjenek maguktól. Ezen vagyok.

De hát beszélhetek itt magamról, kit érdekel? Ez nem te vagy, ez csak az én kis sírásom, hogy jobban gördüljön a kerék.

Különcök vannak, lesznek. Hogy mi által? Szerintem különc az, aki tudja, mit szeretne. Különc az is, aki szereti lilává kötözni a heréit. Különc az, aki hangokat lát. Különc az őrült, különc a zseni, különc a lázadó.

És annyi kategória van már, hogy még az is különc, aki nem különc. Ebben a században már bármi előfordulhat, örüljünk neki.