Elvárjátok a tökéletes szolgáltatást, vagy együttéreztek a dolgozókkal?

A tökéletest nem, főleg mert én is voltam eladó, most ügyfélszolgálatos vagyok, tudom milyen. Az emberhez méltót igen.

Az 1000 wattos művigyort nem várom el, de a rossz napját ne rajtam vezesse le az illető. Tehát ne legyen bunkó és pokróc. Érdekes, én is voltam eladó, és nem esett le az aranygyűrű az ujjamról, ha akkor udvariasan kellett beszélni akkor is, ha a vevő volt bunkó vagy az előtte levő három vevő volt bunkó... sem akkor, amikor magánéleti problémáim voltak. Sőt, még egy kis mosoly is belefért.

Hibázni mindenki hibázik. Én ált. ezt kedvesen kezelem, kiv. ha az eladó rám akarja kenni, fölényeskedik vagy még engem ugráltat utána. Pl. nem figyel oda, és a mögöttem jövő cuccát is behúzza (olyan helyen, ahol nincs elválasztó rúd pl), és akkor nyifog, hogy jaj, neki akkor sztornóóóóóznia kéne, az macera, és inkább leveszi a kártyámról az egészet, és a következő Józsi fizesse ki kp-ban... ha meg ez nem lehetséges, akkor hisztizik meg duzzog. De ha nem így viselkedik, kedvesen kezelem a dolgot, akkor is, ha épp sietek.

Ügyfélszolgálat szintén. Ha gondom van, akkor sem az ügyfélszolgálatost b.tatom emiatt, mert... na, most ügyfélszolgálatoskén dolgozom, és látom, hogy rajtunk van elverve a por amiatt, mert más egységek elb..ák a munkájukat. Sok ember nem tudja, hogy az üsz.-es az kb. csak a kapcsolattartó, és gyakran nem is kommunikálja le vele a vezetőség, hogy mégis mi folyik ott. Abban az esetben akadok ki szintén, ha fölényeskedik és bunkóskodik. Illetve akkor, ha FONTOS dologban félinfót vagy hamis infót ad ki.

Egy dolgot várok el: azt, hogy az illető a tőle elvárható minőségben végezze a munkáját.

A legnagyobb bunkóságnak és civilizálatlanságnak tartom, amikor valaki azzal balhézik, aki abszolúte semmit nem tehet valamiről. De a korrektséget visszafelé is elvárom. Legalább olyan szinten, hogy ha valami ajánlatra nemet mondok, akkor legalább a mentális egészségemet ne vonja kétségbe ezen döntésem miatt (megtörtént eset...), vagy ha épp véletlenül nincs forintra pontosan kiszámolt apróm, akkor ne kezdjen grimaszolni, meg beszólogatni, csak mert ő lusta 10 forintot visszaadni (szintén megtörtént eset).

Egyébként az ilyen jellegű munkákhoz sajnos szükséges, hogy fapofával tudd tűrni a bunkókat. Nem, nem helyes, hogy ennek így kell működnie, de ha nem akarsz rövid távon tönkremenni, akkor ez elengedhetetlen. Miután a jelenleg uralkodó felfogás szerint az értékesítés és ügyintézés is egy termék vagy szolgáltatás "részét képezi", ezért sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy nem tárgyak, hanem emberek végzik azt a munkát. Nem akarom ecsetelni, hogy ez jellemzően milyen embereknél fordul elő, ennek is megvan a maga pszichológiai háttere.

Kérdező, mivel írtam, hogy viselkedtem a vevőkkel, tehát vevőként is alapesetben úgy megyek be egy boltba, hogy szemébe nézek egy eladónak, mosolygok, és köszönök neki.

Aki ezek után úgy adja oda a visszajárót, hogy meglehetősen bunkó módon, akkor nem valószínű, hogy velem van a probléma.

Ha meg magánéleti gondjai vannak, vagy a férfiakkal, akkor válasszon más szakmát, és ne a vevőkön élje ki a frusztrációit, meg a magánéletéből fakadó androfóbiáját.

Pontozásokból ítélve az a menő eladó ma Magyarországon, aki frusztrált, bunkó, és flegma a vevőkkel.

Gratulálok.

el, ez a munkája.

én is igyekszem mindig tökéletesen végezni a munkámat.

ha meg nem tetszik ez, keressen olyan melót ahol nem kell emberekkel interakciót folytatni

16: Tanulj meg olvasni és szöveget értelmezni.

Az a normális előadó (és vevő is) aki normálisan, udvariasan viselkedik. Nem kell túlzóan nyálasnak, kedvesnek lennie, nem kell semmi különöset csinálnia, "csak" emberien viselkednie.

Pl. ha valami hiba történt, akkor vevő ne ordítson az eladóval, vagy ne egyen a boltban mekis sültkrumplit és közben ne fogdossa a ruhákat.

Én is dolgoztam ilyen helyeken diákmunkán, de addig se jutott volna eszembe csapkodni, vagy a felmenőket szidni, amíg nem dolgoztam.

Egyetlen egy call centerest küldtem el a fenébe, de őt tök jogosan. Egy hétig zaklatott telefonon a rohadt közvéleménykutatásával, amire már sokszor elmondtam, hogy nem fogok válaszolni, és kb. az ötödik hívás után kapott egy egyedi csengőhangot, úgyhogy kinyomtam. De egyszer felhívott vasárnap reggel nyolckor, én meg szeretek délig aludni, és vasárnap az egyetlen nap, amikor megtehetem, és hiába volt néma a telefonom, a rezgőt mindig rajtahagyom, hogy ha vészhelyzet van, akkor fel tudjam venni. Nagyon kiborultam, hogy felkeltettek, és nem érdekel, hogy szegénykének ez a munkája, ha kur@ának áll, ne csodálkozzon, ha meg... De érdekes, azóta nem hív.

Úgy általában a bolti, éttermi dolgozókat szerintem nem nekem kell fegyelmezni, ha flegmák, az se zavar, csak adják ide a rendelésem. Ha kedvesek, vagy próbálnak azok lenni, és tényleg igyekeznek, pedig lehet, hogy ez már a tizenakárhanyadik órájuk, akkor persze adok borravalót (étteremben). Akkora atrocitás meg még sosem ért, hogy úgy érezzem, azonnal panaszkönyv kell, meg meg kell védenem az igazam. Mondjuk én is mindig igyekszem kedvesnek lenni, nem rajtuk töltöm ki azt, hogy hosszú volt a sor a tescoban, meg lecseszett a főnök.