Akik művészetben próbálnak érvényesülni, miért tartják relevánsnak az amatőr oldalakat?

Nézd, a költészet nagyon személyes valami. Te megírsz valamit, amit te valahogy érzel, más meg talán teljesen mást lát benne a saját életéből kiindulva. Nem gondolnám, hogy a költészetet helyes dolog lenne szigorú keretek közé szorítani és meg kellene határozni, hogy mi a jó vers. Tudod, mi a jó vers? Amin az emberek egy része el tud gondolkodni, ami érzelmeket vált ki valakikből, és az is jó vers lehet, ami megosztó. Nem attól lesz jó egy vers, hogy technikailag vagy helyesírásilag megfelel, ezeket a költői szabadság felülírja. Lehet, hogy valami neked vagy nekem nem tetszik, de más meg talán a saját életét látja benne visszaköszönni. Én 12 évesen írtam először verset, és azóta is van, hogy versbe szedem a gondolataimat az elmúlt több, mint 20 évben, és nem azért teszem, mert valamit várok ezért másoktól, hanem mert nekem ez jólesik, és kész.

Voltam fent a Poeten, de egy idő után nem éreztem ott jól magam, ezért töröltem magam és a feltöltött írásaimat, voltam egy másik oldalon, ott pedig túl szigorúak voltak a szabályok, amik a költői szabadságot felülírták. A Poet szerkesztői egyébként alkalmanként szoktak kiadni könyvet a felhasználók írásaiból, egyszer nekem is jelent meg egy írásom egy ilyenben.

"vagy miért nem küldi be egyszerűen mindenféle folyóiratoknak"

Legtöbbször a témaválasztásom miatt utasítottak vissza, de 1 alkalommal egy kis írásnál ami anyám és apám közti választásomról szólt, a vélhető metaforikus politikai tartalomra utalva utasítottak vissza... beleuntam... az amatőr és underground vonalakon viszont el tudok jutni az emberekig...,

+itt inkább számíthatok rá, hogy a korosztályom, akinek szól... fogja olvasni, nem pedig szocializmusban nevelkedett konzervatív vén papák akik miatt még a szóhasználatra is oda kéne figyelni...

Tudod, mi a baj? Nincs valódi piac, aki megfizetné ezeket az alkotásokat. Az emberek amit lehet, letöltenek, megszereznek ingyen, verset, eBookot, zenét, filmet. Akkor is, ha tudjuk, hogy ez nem tisztességes. Megveszik az élelmiszert, befizetik a közüzemi számlákat, mert azt muszáj, egy évben 1-2 alkalommal beülnek színházba, moziba, vagy még ennyiszer sem. Megvesznek egy újságot, átlapozzák, és körbeadják a barátnőknek. A könyvmolyok költenek esetleg regényekre, aki tanulni akar, az költ szakirodalomra, de ezt is csak a költhető keret erejéig. Sokszor a használt könyvek mennek körbe-körbe, utcai árusok, szabadpolc, Rukkola, könyvtár... stb. Mert ez olcsó.

Ha nincsenek jó kapcsolataid valahonnan (akár úgy, hogy egy amatőr oldalon keresztül valaki felfedezett, mert miért ne), nem éri meg az amatőr lehetőségeken kívül jobban belemenni a művészetbe, mert nem térül meg a befektetés.

Azt gondolom, nem kell ecsetelni, hogy a legtöbb "amatőr" oldalra regisztráló tagnak esze ágában nincs, hogy ebből profitáljon, csak egyszerűen szeret alkotni.

A másik dolog, hogy a művészetek megítélése rémesen szubjektív. Hány olyan művészről tudunk, akik a saját korukban nem hogy megbecsültek nem voltak, de egyenesen értéktelennek tartották az alkotásaikat. Most meg koruk legnagyobbjai között tartjuk számon őket. Teljesen érthető, hogy sokan úgy gondolják, eleve esélytelenek. Igen, persze, lehet próbálkozni ettől függetlenül, de sokakat azért ez nagyon visszatart. Meg az is tény, hogy a kreatív szférában az átlagosnál is jobban számítanak a kapcsolatok. Már az amatőr, iskolai szinteken is megmutatkozik, hogy hiába jobb valaki, aki jobban el tudja adni magát, az könnyebben nyer meg mondjuk egy iskolai vagy városi versenyt.

"hogy mi a rossz, azt sokan hasonlóan látják. Pl. a művészi szabadság létező dolog, de nem az a művészi szabadság, mikor valaki szeretne rímelni, de nem tud, ezért inkább nevezzük mától szabadversenek a versemet"

Valóban. De attól, hogy valaki nem tud rímelni, az még nem zárja ki, hogy a szabadvers műfajában jót alkosson. Nyilván, ha próbálkozna egy hagyományos verssel, csak épp nem sikerül, és arra, amit így összehányt, ráfogja, hogy nesztek, szabadvers, az nem érték, és nem tehetség. De ha tudja, hogy béna a rímfaragásban, és célirányosan úgy áll neki, hogy azon eszközökkel, amikkel jól tud bánni, kreál egy szabadverset, azzal úgy gondolom, nincs semmi baj.