Ha van veled valaki (aki lefotózhatna), miért szelfizel?

#12-es vagyok, félbemaradt: szóval egyszerúbb megcsinálni, mint elmagyaráznivalaki másnak, hogy mit szeretnél a képen látni és addig ismételgetni, megnézni, újracsinálni, míg olyan lesz, amilyet szeretnél - vagy feladni, mert úgysem érti meg és nem csinál pont olyat, mint te kigondoltál.

akinek meg mindegy, hogyan van a képen, csak ő legyen rajta, meg a háttér, az mással fotóztatja le magát, de ezek a képek azért általában nem egészen olyanok, mint amilyet valaki nagyobb odafigyeléssel magáról csinál...

Más társaságában nem szelfizem, nem szeretném hogy nézzen miközben ezt teszem. Régebb nekem is az volt a rögeszmém, hogy mások nem tudnak elõnyösen lefotózni, most meg pont ellentétesen gondolkodom érdekes módon:D Szerintem az nem elõnyös amikor belelóg a karom, vagy látszik, hogy kamerát tartok a kezemben. Ha mások fotóznak, akkor természetesebb pózba tudok állni, nem kell a kamerát állítgatnom, szabadabban állnak a karjaim is. Sokszor jobban értékelem az egész alakos fotókat, azt meg nem is lehet rendesen megvalósítani szelfiben. Szerintem fontos, hogy elfogadjam az arcomnak minden szögét, mert hozzám tartozik, minek rejtegetném? Csak az elõnytelen, ha rossz arckifejezést vágok be, vagy túl sötét/világosra sikerül a kép. Régen én is szelfizgettem, de ma többre értékelem azt, amit barátok készítenek rólam és egy pillanatot örökít meg, meg sokkal természetesebb kép az ilyen. A szelfizés nem tud ilyen természetes lenni, ezért nagy különbség van.

Ha “profi fotót” akarnék készíteni, akkor fotósra bíznám, nem hinném hogy szelfi formájában ez megvalósulna, mert egy kameránál(és nem telefon) te sem látod, hogy milyen szelfi készül, ahhozképest ismerõsök is a kamera túloldaláról jobban látják. Tehát hétköznapi képeknél, amik emlékként készülnek, nem látom sok értelmét, hogy annyit pózoljak magamnak, vagy elakarjam rejteni bármilyen oldalamat.