Mennyire vagytok haragtartóak?

Mivel minket kérdezel, az én válaszom, sajna semennyire.

Pedig sokszor nem ártana...

Bennem sok igazságtalanság megmarad. Csak emlék, ami néha bevillan, nem különösebben terhel, de azért van. Amikor megtörténik, akkor azért bekavar a napomba, hiába tudom, hogy igazam van. Talán pár évtized múlva érzéketlenebb leszek, ki tudja?

Ha valaki igazán megsért vagy leírja magát a szememben, az nem szokott megváltozni. Egyszer a legközelebbi hím felmenőm mondott valamit, ami után nem érdekelt, él-e, hal-e. De pár év után már nem utáltam, teljesen mellékessé vált a számomra.

Vannak persze egyszerűbb konfliktusok, amik csak úgy vannak. A párommal van az, hogy maximum 15 perc alatt teljesen elmúlik, képtelen vagyok haragudni rá, persze valódi okom nincs is, akkor nem lennék vele :) De elég temperamentumos vagyok, ő pedig érzékeny, nyilván ütközünk évi 1-2 alkalommal arra a 15 percre.

De inkompatibilis embereket nem tartok az életemben.

Semennyire. Amikor valakivel kialakul maga a konfliktushelyzet, addig nem szoktam elengedni a dolgot, míg meg nem beszéljük értelmes emberek módjára.

Férjemmel pl. hónapokig eljátszottam, hogy mindenhova mentem utána és magyaráztam tovább, mert ő azt tanulta az anyjától, hogy sértetten el kell vonulni... Az agyára mentem? Naná :D azóta viszont kapásból mindent megbeszélünk veszekedés meg sértődősdi helyett. Azért nem mindegy. Ha nem sikerül dűlőre jutni, vagy az illető hisztigörcsöt kap, akkor általában gond nélkül elengedem a problémát, mert tudom, hogy én megtettem mindent a béke érdekében.

Értelmes embereknél beválik ez a módszer, ha nem is azonnal, de amint lehiggadtak, már kompromisszumképesek bármiben ők is. A megrögzött hisztigyárosakat szívfájdalom nélkül hajigálom ki az életemből, szerencsére ilyen nagyon ritkán fordul elő :)

Azt mondanám megbocsátok, mert a haraggal az ember magának árt leginkább, ugyanakkor nem felejtek.

Szerintem amilyen az adjon isten, olyan a fogadj isten és ha valaki olyanokat vágott a fejemhez, akkor nem fogom elfelejteni, amikor bármilyen módon segítségre szorul. Ez sem egy túl jó tulajdonság, de ilyenkor mindig jön a kérdés, hogy én miért legyek rendes, ha...

Általában mindig visszanyal a fagyi úgyis, ha elengedem ezeket a történeteket, úgyhogy nincs gond.