Ennyire bunkók lettek az emberek? Közel 40 éves vagyok és bemegyek egy ruha boltba vagy a McDonalds-be letegeznek. Annyi tiszteletet nem adnak meg, hogy megtiszteljenek azzal, hogy lemagáznak egy idősebb embert.

Ezekben a tegeződős üzletekben (merthogy nem mind ilyen), nem a letegezésen akad fenn a történet, hanem hogy mi a bánatot keres egyáltalán ott a kedves öregapám/öreganyám? Ne csodálkozzon senki, ha a szkinnigatyák meg a gördeszkák között matat, aztán letegezik. A szomszédban, az úri szabónál nem fogják.

Ebben is van valami, hogy nem ők a célközönség, de azért lehet látni, kivel beszél.

Teljesen igazad van kérdező. Engem is felháborít mikor olyan gyerekem lehetne korú emberek sziáznak meg tegeznek. Mondom is nekik hogy nem őriztünk együtt libát szóval Jónapot kívánok a köszönés a megszólításban beszédben meg magázás . Mint ahogy én is teszem velük. Ha nem tanította meg az apja illemre majd én kisegítem! Viszont a főnöknek szólni felesleges ,általában hasonszőrű suttyó az is ,szóval annak hiába írsz vagy szólsz mert a kapanyél lóg ki a szájukból.

#34 Ezzel a helyesírással nem kellene kapanyelet emlegetni.

én őszinte leszek: mindkettőt alkalmazom tehát a tegezést is meg a magázást is viszont jobb szeretem ha tegeznek fügetlenül attól, hogy hány éves vagyok/leszek. nekem a magázás túl nemistudom hogy fogalmazzam milyen. meg én csak jónapot-ot használok ha magázok valakit megfelelő nem lekezelő hangsújjal.

Én 21 vagyok, alapból mindekit magázok, de lassan leszokom róla, mert már többen magukra vették, mások meg csak simán megkértek, hogy tegezzem őket, és egyre nehezebb fejben tartani, hogy akkor kivel hogy. Egy nálam 20 évvel idősebbet nem tegeznék le reflexből, ahogy egy vevőt sem, ha eladó lennék, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a többség jobban szereti, ha tegezik. Én megértem azt is, aki nem, de szerintem erre nem a felháborodás a jó reakció, lehet szólni a másik embernek, valószínűleg betartják utána. A munkahelyén meg pláne nem akarnék valakit bajba keverni azért, mert ma már nem az dívik, mint apám idejében.