Mit tegyek, hogy háztartásbeli feleségként ne irigykedjek a karrieristább, sikeresebb nőkre?
Kezdem megbánni, hogy fiatalon férjhez mentem és nem építettem karriert. Mostanában zavar, hogy évek óta otthon vagyok, és nincs hivatásom, csak a házimunkából,a gyerekek és a férjem ellátásából áll az életem. Fáj, ha olyan nőkkel találkozom, akik lettek "valakik", és látom milyen jó nekik, mennyivel boldogabbak nálam. Felnéznek rájuk,úgy osztjáj be az idejüket ahogy akarják,oda utazgatnak, ahova akarnak,akkor szórakoznak mikor akarnak,annyit és arra költenek amennyit akarnak.Nem függenek senkitől és semmitől. Ismerek olyat,aki 5 évvel idősebb mint én, de legalább 8-9 évvel fiatalabbnak néz ki nálam, mert sokkal szebb,drágább ruhákban jár, többet költ magára,masszőrhöz,kozmetikushoz,wellnesezni jár. És jobban tisztelik őket a férfiak is. A saját szememmel látom, hogy velem egyidős, sőt még idősebb nőknek is, hogyan udvarolnak jóképű férfiak, ajándekokat kaonak,randizni,szórakozni viszik őket,én meg egy szál virágot sem kaptam a férjemtől már évek óta. És attól,hogy a karrierjük az első mindig jól férjhez mennek,aki akar gyereket annak mindig van, még 40 körül is.
Ha megkérdezik már szégyenlem azt mondani, hogy semmivel nem foglalkozom,otthon vagyok. A legkissebb gyerek is kezdi most az óvodát,elkezdem munkát keresni,dolgozni akarok, de diploma nélkük semmi érdemlegeset nem fogok találni, ráadásul úgy érzem, hogy le fognak nézni a magasabb beosztásuak. Úgy érzem elrontottam az életem.
34/N
Sosem késő belekezdeni valami újba, anyukám az egyik szakmáját akkor tette le, amikor velem és a húgommal volt otthon, a másikat pedig már azután, hogy mindketten iskolába jártunk.
Jó, nem egyetemet, de több évet igénylő szakképzést.
Ha késztetést érzel, hogy valamin változtass, tedd meg.
Ha nem dolgozol, nyilván komoly anyagi akadálya nincsen.
Illetve nyelvet otthon is könnyen el lehet kezdeni tanulni, ritka nyelvtudással (de sok helyen már egy folyékony angol vagy német is keresett) előnyösebb helyzetben vagy a munkaerőpiacon.
Egy igazi nőnek nem a karrierépítés a célja. Hü.lye emancipuncizmus... nő vagyok és nem vágyom semmilyen karrierre.
Az meg pláne nem érdekel ki mit gondol rólam emiatt.
Ex-anyósom hasonlóan volt, egy tündéri nő, két gyereket felnevelt, háztartásbeli volt, de ő 50 évesen kezdett el tanfolyamokra járni. Saját kis vállalkozást csinált, örömét leli benne. Nyilván azért volt hozzá kezdő keretük. Ő mindig nekem szomorkodott, hogy elbaltázta a fiatalkorát, pedig szerintem nagyon jó munkát végzett "a gyerekein" is.
Mondjuk én nem vagyok háztartásbeli, de azt észrevettem, hogy a társadalom (férfiak és nők egyaránt) lenézik a háztartásbeli nőket, sajnos. Nyilván fontos azért bizonyos fokú függetlenség, hiszen bármi történhet (nálunk apánk balesetben meghalt, amikor gyerekek voltunk, ha anyánk nem keresett volna jól és nem lett volna olyan erős, nem tudom mi történik).
7es! Megértem hogy rosszul érzed magad amiatt ami történt veletek, de nem kellene támadni másokat és kétségbe vonni idegeneknek a szavát. Hangsúlyozom nem érdekel a karrier. Normális állásom van. Nem keresek sokat, nem is akarok, igen boldog vagyok, imádom a párom, az életünket, annak ellenére hogy vannak gondjaik. Én szeretem a házimunkát, az meg marhára nem érdekel ha vki ezért lenéz. Nem ismerek ilyet, nem mozgok olyan körökben akik ezért elítélnének.
Amúgy a pénzkereséshez miért kellene karriert építeni? Azoknak általában se párjuk, se gyerekük nincs. Pláne nem boldogok. A sok pénz nem szabadít meg a magánytól.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!