Mi a teendő, ha teljesen kiégtem? (burn out)
Már vagy tíz munkahelyen dolgoztam (Mc Donald's-ban,árufeltöltőként,ruházati boltban, pizzasnál, szórólaposként, újságosztóként, gyárban,raktárban stb...) mégsem fizettek meg kellőképpen soha, folyton túlóráztam, de mikor elérkezett a fizetés napja, jóval kevesebbet kaptam, majd hiába reklamáltam. Nem akarom így leélni az életem. Nélkülözve, tele hiányokkal, míg azt látom, hogy kismillió iskolatársamnak sokkal de sokkal jobb az élete, havonta "nyaral", hétvégente drága alkoholokkal és party-kkal lazít, minden napra annyi a pénze, hogy előszeretettel elherdálhatja a büfében, motorral, autóval, jogsival jár ide-oda. A drága kirándulásokat egy gond nélkül kifizeti, a legújabb divatot követi. Nem is értem, mi a titka, hogyan csinálja végzettség és munka nélkül.
Eddig azt vettem észre, hogy minden munkahelyen óriási zsarnokság uralkodik, a kolléga az én zsebemben is turkál, a főnök általában elérhetetlen, a munka önmagában stresszes, monoton, végeláthatatlanul hosszú és még csak be sem tanítanak rendesen, magadnak kell rájönnöd, hogy mit és hogyan csinálj. Közben kritizálnak, utasítgatnak, de segítséget sose adnak.
Érettségi után, ami jövőre következik el, vajon mi az, ami még rám vár? Ugyanez, gondolom. Sivár és sötét jövő, rabszolga-és droidmunka. Álmaim vannak, amiket meg kell valósítanom, céljaim, melyeket el kell érnem! De nem lehet! Így nem. Se fix kereset, se állandó munkahely nem áll rendelkezésemre. Egyetemre szeretnék bejutni, majd koleszba, hogy ne legyek már teher anyumnak és az élettársának. De alig látom esélyét a későbbi megélhetésemnek. Most sem tudok félretteni. Hogyan is tudnék? Jóval a minimálbér alatt keresek diákként, ha épp megnyerek egy állást, hisz óriási a túljelentkezés. Hajtom az igát, küzdök és reménykedek, de már semmi jövőképem sincsen! Alig marad pénzem szórakozásra vagy akármire. Egy hipermarketes reggeli vásárlás is luxus már. Nem viccelek. Szégyellem az egészet.
Maximum csak álmaim és vágyaim vannak még. Hogyan motiváljam magam? Titeket mi éltet? Vissza akarom kapni az erőmet!
válasza:
válasza:Nehéz dolog saját talpra állni.
Pedig nincs más.
Nyelvismeret, szaktudás = előny.
Amit írtál, valóság.
A képességeiden múlik a jövőd.
Alakíts saját egzisztenciát.
Kevés tapasztalattal kérj segítséget.
Ha lehet, ne banktól.
válasza:Na, most ez érdekes, mert én azt hittem, hogy már bőven húsz felett vagy, de hát akkor egészen más. A képlet egyszerű, választasz egy szakot... vagyis inkább többet, megjelölöd őket, valszeg valamelykre majd felvesznek, elvégzed, és ha találsz munkát a szakmádban, akkor hidd el, hogy nem vár sivár jövő rád.
De most azt sem értem, hogy neked a diákmunkás pénzedből miért kéne hipermarketes nagybevásárlást tartani, mikor otthon élsz, és mégis mit vártál a diákmunkáktól? Hogy abból gazdagszol meg és még élvezni is fogod, vagy mi? Nem értem, de mindegy...
válasza:Tanulj meg egy nyelvet és érettségi után AZONNAL menj külföldre. Egyszerűen nem éri meg a te helyzetedben ebben a rothadó országban maradni.
Miért nem?
Ha nincs szakmád vagy egyszerűbb szakmád van és itthon maradsz, akkor egész életedben azt fogod érezni, amit most.
Ha egyetemre mész, akkor éveken át, amíg el nem végzed a szakod, ugyanezt fogod érezni. Ha nincs szerencséd, akkor egész életedben. Ha szerencséd van, akkor csak pár évig.
Régebben itthon akartam maradni, mert szerettem ezt a helyet. Eljöttem egyetemre és részben én is kiégtem. Felesleges, elavult, használhatatlan anyagokat kell bemagolnom, miközben a tanárok teljesen inkompetensek és rosszindulatúak. Aki olyan családból jött, ahol a szülők is képben vannak és tudnak segíteni vagy egyszerűen pénzesek, röhögve megcsinálja a szakot. Ráadásul bulizva, jó körülmények között élve, amíg én egy kis szobában kuporgok az elszállt albérletárak mellett és semmire sincs pénzem. Állítólag hiányszakra járok, mégis nehezen találtam szakmai gyakorlatra helyet, mivel egyáltalán nem hiányszakmáról van szó, a cégek irányelvei logikátlanok, továbbá mindenhova ismerős által kerülnek be az emberkék.
Azok az ismerőseim, akik egyetem előtt kimentek, könnyű munkával már boldogan élnek és egy részük családot is alapított. Nem stresszelnek, van szabadidejük és boldogok.
válasza:Kedves Utolsó! Albérletben lakni diákként luxus, erre ott vannak a kollégiumok... 10-15e/hó, ráadásul ha rossz a szociális helyzeted, akkor az állam megdob havonta 20-50e forinttal, illetve ha jó a tanulmányi átlagod akkor fél év után erre pluszba jön szintén hasonló összeg. Versenyeket, köztársasági ösztöndíjat már nem is említem...
Egyetemmel kapcsolatban valamit elfelejtett. Az egyetem feltarja számodra hasznos információkat az adott szakterület tél kapcsolatban, alapokat megtanít, de hogy azzal mit kezdesz csakis rajtad múlik. Persze vannak rossz egyetemek is, oda pedig nem kell jelentkezni....
válasza: válasza:"Kiégtél"?
Nem hiszem.
Nem égtél ki.
Ezt tudatosítsd.
Lehet, hogy egyedül nemfog menni.
Ne higgy a "kiégésben".
Mindenki értékes, ha képes értékessé válni.
Egyedül ezt bebizonyitani már Einsten fokozat.
Tehát tartozzon a tervedhez társ.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!