A japán nyelv miért külömbözik ennyire az ázsiai nyelvektől? Értem ezalatt hogy hangtanilag és akár logikailag is könnyen követhető, a szavak kivehetőek, kimondhatóak, tiszták. Más Ázsiai nyelvek ennek pont az ellenkezői.

Mire vagy kíváncsi, vagy milyen szempontból kérdezed? :)

Ha a történelmi okaira gondolsz, akkor azért alakulhatott így, mivel Japán mint szigetország természetes módon el van szigetelve Ázsia többi részétől. Volt olyan időszak a történelemben, amikor ehhez még szigorú izolációs politika is társult, azaz konkrétan nem engedtek be senkit és semmit. De még ha nem tiltották kifejezetten a külföldi kapcsolatokat, a természeti adottságok miatt akkor is csak nehézkesen tudtak kapcsolatba lépni a többi országgal, úgyhogy ők nagyrészt a többiektől függetlenül fejlődtek. Míg a kontinensen élő nemzetek sokkal nagyobb hatással voltak egymásra, keveredtek egymással, az egyes népcsoportok vándoroltak idővel, stb.

Nyelvtani szempontból pedig a leglényegesebb különbség az, hogy a távol-keleti nyelvek nagy része ún. tonális nyelv. Ez röviden annyit tesz, hogy a kiejtett szónak a hangsúlya, hangmagassága befolyásolja a szó jelentését. Így kompenzálják azt, hogy a szavaik általában rövidek, egy szótagosak, viszont ugyanaz a hangsor különböző hangsúllyal teljesen eltérő jelentéseket vehet fel. Ilyen tonális nyelv a kínai, a vietnami, a thai, a burmai, a lao, de egy időben valószínűleg a koreai is tonális nyelv volt, még ha ez a mai, modern koreaiból már ki is veszett. A japán viszont sosem volt tonális nyelv, a szavak hossza, ragozása stb. sokkal "európaibb", mint a többi távol-keleti nyelv esetében.

Egyetértek az 1-es válaszolóval. Viszont állítólag rajtunk, magyarokon kívül csak a japánoknál van az, hogy a vezeték név van elől, és utána a keresztnév.

És amennyiben ez igaz, hogyan lehet ez??? Lehet valami közünk egymáshoz???

grandpierre.hu

A linken mindent megtudsz, bár több más tudományággal foglalkozik a magyarságkutatás mellett, pl csillagászat.

Azon a weboldalon elsősorban kézzelfogható, mégis többségében akadémikusan (hivatalosan) eltitkolt, elsumákolt régészeti leletekre hivatkoznak a magyarságkutatók.

Elég gyatra kísérlet a névsorrendre hivatkozva lesöpörni az asztalról a székely magyarság - koreai nép - japán nép - ujgurok rokonságot... (De a török is távoli rokonunk amúgy.)

Ugyanis nem pusztán a névsorrendbeli egyezés miatt van átfedés, mégis egyesek ezen át bagatellizálják a rokonsági tényt, mondván , hogy szerintük "csak" ez a közös pont , mintha más közös pont nem is volna. :)))

A mai nyelvi állapota a koreainak és a japánnak

nem teljesen felhasználható bizonyítékként a magyar nyelvvel való rokonságra, de népi-genetikai rokonságon keresztül valószínűsíthetőm, hogy egykor azonos nyelv volt a magyarral mind a koreai, mind az ujgur, mind a japán.

Itt nincs lehetőség részletesen kifejteni, ezért:

grandpierre.hu

ott mindent megtaláltok, szakmai kutatásokat is, tárgyi bizonyítékokra való hivatkozásokkal, csak keresni kell (a tűt a szénakazalban, mert irdatlan sok szakmai cikk van, sokféle témában).

Mindenesetre idézek innen egy hozzászólót, mert pár konkrétumot mégis talán hasznos lehet kiemelnem:

"Nyelvtani szempontból pedig a leglényegesebb különbség az, hogy a távol-keleti nyelvek nagy része ún. tonális nyelv."

Ezen gondolat mentén le lehet csúszni. Ugyanis a japán EGYKOR TONÁLIS nyelv volt, ami tényre utal egyébként a régiónként eltérő hangsúlyozás is, csak az utóbbi évszázadokban már nincs jelentésmegkülönböztető szerepe igazán.

Némileg volna, mert régiónként még mai eltérő hangsúllyal ejtik az azonos alakú szavaikat,

de mivel ez nem egységes, ha Japánt teljes egészében nézzük, emiatt az utóbbi századokban jelentéktelenné vált a hangsúlyok általi azonos alakú szavak megkülönböztetése, amúgy is a szó jelek (kanji) írásban segítik megkülönböztetni az azonos alakú szavakat, a japánok számára ez elégségessé vált az utóbbi századokban.

Visszatérve az ősmagyarokra:

eurázsiai nép, és vitte a kultúrát mindenfelé, így az írást (székely ), az építkezést, a kézművességet, a nyelvet, stb , ez mára mind bizonyított tény.

A koreai kutatók tudják saját magukról, hogy ők vörös hunok. Az ujgurok is tudják önmagukról, hogy ők hunok, az ő nyelvük ráadásul alig változott, a magyarhoz hasonlóan, és ki is mutatható a nagyfokú rokonság az ujgur és magyar nyelv között.

Más kérdés, hogy a japán már nagyobb torzuláson átesett, főleg kínai hatásra, de mivel szigetország, így bizonyos szempontból még emlékeztet a magyarra, nevezetesen hangkészletben és kiejtésben.

Ellenben a koreai nyelv, elsősorban Koreának a földrajzilag közvetlenül Kínával való érintkezés okán már az évezredek során jelentősen megváltozott mind a hangkészlete, mind pedig a szókészlete, ezért ma már nehezen felfedhető a nyelvi rokonság a magyarsággal, viszont tárgyi bizonyítékok útján a népi-genetikai rokonság bizonyított a koreaiak mint egyik nép, valamint a magyar-hun-székely-szkíták mint másik nép között (az ógörögök szkítáknak, mások hunoknak hívtak minket).

Még annyit -ha már kitértem a más által szóba hozott tonalitásra-, hogy a japán nyelvben a jelentésmegkülönböztető szerepe a tonalitásnak relatíve

nem túl régi időszakban: pár ezer éves távlatban volt jellemző, amikor még mindig a kínai kultúra volt rájuk a legnagyobb hatással.

A HUN-székely-szkíta-magyarsággal (HON, HAZA , HUN) való kapcsolata:

MINDEN ősi ázsiai, így pl kínai (HAN kínai, azaz többségi kínai), japán (niHON japánul JAPÁN), koreai (koreaiul HANgugo)

(ezeken felül dél-amerikai, tehát indián, ezen belül pl maja, azték, shuar stb)

népnek SOK EZER éves múltra tekint vissza.

(Ellenben tehát a koreaiak, ujgurok és japánok kulturális fejlődésére A KÉSŐBBIEKBEN, tehát az utóbbi CSUPÁN NÉHÁNY ezer évben hatottak a han-kínaiak, de eleve a han-kínai kultúra is ősmagyar eredetű.)

És akit érdekel a weboldal:

grandpierre.hu

azok számára most csak a még élő Grandpierre-ről, Attiláról tömören pár szó, aki édesapjával együtt magyarságkutató:

Attila akadémikus -és azt túlhaladó alternatív nézetek mentén is kutató- csillagász is egyúttal:

[link]

"Grandpierre Attila (Budapest, 1951. július 4. –) magyar fizikus, csillagász. Korábban[3] a Magyar Tudományos Akadémia Konkoly Thege Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[4] Egyetemi doktor (1977, Eötvös Loránd Tudományegyetem), a fizikai tudományok (csillagászat) kandidátusa (1984, Magyar Tudományos Akadémia), az MTA köztestületének tagja.[5]

A Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjának vezetője, a World Futures. The Journal of General Evolution, a Noetic Journal. The Journal of the Cosmology of Consciousness és az Euroquantology c. An Interdisciplinary Journal of Neuroscience and Quantum Physics nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Fő kutatásai területei: a naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a Világegyetem élő természete, a fizika, a biológia és a pszichológia első elve, az élet komplexitási mérőszámai.[6]

Zenész, énekes (a Vágtázó Halottkémek, Vágtázó Csodaszarvas és Vágtázó Életerő együttesek alapítója). Író, költő, a Magyar Írószövetség tagja.[4][6][7]"

[...]

"Az ELTE TTK fizikus-csillagász szakán diplomázott 1974-ben, majd ugyanott doktorált 1977-ben.[9] Kandidátusi fokozatot szerzett 1984-ben, az MTA Fizikai Osztályának Csillagászati ágán.[5] Kilencvenkét oldalas disszertációját, melynek címe A flérjelenség konvekciós értelmezése 1983-ban adta be.[10]

Tudományos munkássága[szerkesztés]

1983-ban négy hónapig a bjurakani csillagvizsgálóban dolgozott Viktor Ambarcumjan akadémikus mellett.[11] 1994–1998 között a Budapest Klub Közösségi Tudatmezők nemzetközi kutatócsoportjában egy huszonhat tagú csoportnak volt a vezetője László Ervin professzor munkatársaként.[12][13]

Nemzetközi tudományos folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja. Megszervezte az „Astronomy and Civilization” című nemzetközi tudományos konferenciát,[14][15] amelynek Budapest adott otthont 2009-ben. A zene kozmikus jelentőségének felismerése, valamint Bauer Ervin elméleti biológiája tudományos alkotómunkájának két fő meghatározója. 2011-ben fél éven át a kaliforniai Chapman Egyetem vendégprofesszoraként[16] több publikációja is megjelent, például Menas Kafatossal közösen.[12][17][18] Itt kutatási tervei alapján vizsgálták az élet lényegét és az élet matematikai megközelítését, amelynek célja, hogy a matematika, a zene, Bauer elméleti biológiája és a kvantumfizika kapcsolata alapján kidolgozzák az élet lényegének matematikai-fizikai leírását.[18]

Korábban[3] MTA Csillagászati Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa.[19]

Kimutatta, hogy a csillagáramlások a hangsebességnél robbanásosan állnak le, a bolygók árapályereje nukleáris instabilitást okoz a Nap magjában, a flerkitörések a csillagok magjából indulnak, valamint, hogy a Nap és a világegyetem élő természetű.[9] A New Scientistben (a 2007. január 25-i szám 12. oldalán) egész oldalas cikk ismerteti az jégkorszakok eredetének a Nap magjának hőmérséklet-változásaival kapcsolatos új modelljét Grandpierre elmélete és Robert Ehrlich, (az amerikai George Mason Egyetem professzora[20]) ezen alapuló számításai alapján.[21] Felfedezte, hogy a biológia alapelve a legkisebb hatás elve általánosabb alakjaként, a legnagyobb hatás elveként fogalmazható meg. A legkisebb hatás elve a biológiát megalapozó legnagyobb hatás elvéből a végpontválasztás képességének nullához tartásakor adódik.[22]

Fő természettudományos kutatási területei[szerkesztés]

A naptevékenység eredete, a Nap élő vagy élettelen természete, a világegyetem élő természete, komplexitás-elmélet, nemegyensúlyi termodinamika, elméleti biológia, a fizika, a biológia és a pszichológia első elvének egységes elmélete, az élet komplexitási mérőszámainak elmélete, a természettudomány egységes elméletének megalapozása, az ember és a világegyetem kapcsolatának kutatása.[23] Ezekben a témákban több mint 350 tanulmánya és hat könyve jelent meg.

Fő őstörténelmi kutatási területei: [...]"

NEM SOROLOM TOVÁBB, A LÉNYEG, HOGY TUDOMÁNYOS KUTATÓ, TÖBB területen is. Magyarságkutatással is foglalkozik, régészeti leletek felhasználásával.

Itt és most nyomatékosan jelzem, hogy Grandpierre Attila nyíltan szembehelyezkedett több ponton az az MTA-val -attól függetlenül, hogy tagja az MTA-nak-, teljesen jogosan helyezkedett szembe velük.

Csak hogy félreértés ne essék, miért folytat haladó szellemű kutatásokat.

Nos, azért, mert ő NEM sumákol.

Ő a VALÓSÁGOT kutatja (a magyarság, és többek között rokonsága kapcsán is).

NEM féligazságokat kutat és állít, hanem tárgyi bizonyítékok mentén a realitást fedi fel.