A gyerekekből miért ölik ki a véleménynyilvánítást?

Az ún. ,,értelmiségnek" az a célja, hogy droidokat ,,képezzenek", ez a zorbáni munkaalapú társadalom alappilére. (Mondjuk marhaság csak egy rendszerre kenni az egészet, mert a mindenkori politika célja a kollektív butítás.)

Kérdező, nekem is meggyűlt a bajom a tanárokkal az egyéni látásmódom miatt, de én mindig is a saját fejem után mentem...viszont ebben a világban semmi keresnivalóm sincsen, túl sok a birka.

Ez a mai társadalom, illetve az azt irányító hatalom célja: emberi robotokat gyártani. Ne legyen véleménye, ne legyen személyisége, ne legyenek elvárásai. Csak tegye, amit a felette állók mondanak és fogja be.

Nem tudom észrevetted-e, de Magyarországra jönnek a gyárak, amiknek szükségük van a rabszolgákra. A rabszolgaállományt nyilván nem lehet saját öntudattal, egyéniséggel, akarattal rendelkező személyekkel feltölteni, épp ezért muszáj újabb és újabb biorobotokat gyártani. Az emberek biorobottá történő megmunkálását pedig már minél kisebb korban el kell kezdeni, hogy hatékony rabszolgákat eredményezzen a folyamat.

Magam részéről én nem tudom, miről beszéltek, az én diákjaimnak mindig megengedem, hogy elmondják a véleményüket, sőt ösztönzöm is őket erre, írásbeli, rajz vagy akármilyen formában. A véleményeket ütköztetjük is, vitatkozunk, meghallgatjuk a másikat, azt tanuljuk meg, hogyan kell meghallgatni a másikat, és elfogadni, hogy más másképpen látja a világot. Akár egy vers kapcsán is elfogadom, hogy ha a gyerek másképp látja, mint pl. én, de csak akkor adok helyt a véleményének, ha tényleg alá is tudja támasztani okos érvekkel, amit gondol.

Úgyhogy nem tudom, mit kuruttyoltok itt a külföldi gyárakról, meg a robotokról, nekem egy gyár sem jut eszembe a saját tanórám alatt, nem gyári munkásokat képzek, hanem gondolkodó embereket, és nem az a célom, hogy meg tudjanak húzni egy csavart, hanem az, mindenki olyan pályára menjen tovább, ami a képességeinek leginkább megfelel...

A függönyös példádról az jutott eszembe, hogy vajon kíváncsi-e valaki a véleményedre, vagy csak traktálod mindenkire kérdés nélkül? Mert ha ez történik, akkor nem a szólásszabadságodat, személyiségedet sértik, csak szimplán szart se érdekel, amit mondasz.

Nyilván, ha igazságtalanság történik, az ellen fel kell szólalni, de nekem a mindennapi életben az a tapasztalatom, hogy az "őszinte vagyok", meg "kimondom a véleményem" típusú emberek mindenkinek az arcába tolják a saját agymenésüket, amire az égadta világon amúgy senki nem kíváncsi, és ezt ráadásul nem egyszer valaki másnak az ekézésével teszik, mert mondjuk kövér, vagy meleg, vagy nem tetszik, hogy bal oldalra van fésülve a haja jobb helyett. És ez (másik ember ekézése) már az a kategória, ami igazságtalanság, és ami ellen fel kell szólalni.

De ott a kolléga, aki mindig azon nyafog, hogy milyen fos ez a munkahely. Nem azért kussoltatjuk el, mert nyalunk a főnöknek, és ezért ne mondja el a véleményét, hanem azért, mert mi szeretünk itt dolgozni, és ha ő meg nem, akkor felnőtt emberhez méltóan keressen egy másik melót, ahelyett, hogy céltalanul sír a szája, lefárasztva ezzel mindenkit maga körül.

Most én is kimondtam a véleményem, kíváncsi vagyok, kapok-e megkülönböztetést.