Éreztétek már valaha úgy magatokat, hogy teljesen nem önmagatok vagytok?

Úgy értem, hogy pl alapjáraton rendes, magabiztos, talpraesett emberkék vagytok, de egyszerre hirtelen széthulltok, olyan gondolataitok támadnak, hogy a legrosszabb pillanataitokban sem akadtak ilyenek. Én most pontosan ezt érzem, egyszerűen nem tudok normálisan gondolkodni, tudom mi a jó, de olyan mintha az ellen küzdenék fejben, nem tudok önmagam lenni.:/ Elborul az agyam, olyan gondolataim vannak, hogy elevenen elégek úgy, hogy közben ordibálok és a tesóm végignézi mert nem tud mit csinálni, meg olyan gondolataim vannak, hogy pl az anyukám öngyilkos lesz meg ilyen dolgok.

Pedig alapjáraton nagyon pozitív voltam nemrég még, volt rendes jövőképem, meg minden, de egyre bizonytalanabb vagyok. Az tény, hogy nagyon nehéz gyerekkorom volt, de ez lenne az oka az egésznek? Nem értem. Pedig nagyon jól egyenesbe jöttem.