Nektek miért fordult meg a fejetekben az öngyilkosság?

Felesleges, ha neki ez örömet okoz, akkor nyugodtan írogasson.

Amúgy kedves vagy, hogy így kérdezed.

Sajnálom, ha bárki a lelkére vette, amit írtam. Nem állt szándékomban bárkit megsérteni.

Én mindenki véleményét tiszteletben tartom, ahány ember, annyi vélemény. De úgy látszik, hogy ezt másoktól nem kéne elvárnom.

Én sajnálom, ami történt veled. Igen, valóban nem történt velem még semmi ilyesmi. Én a hozzád hasonló embereket tisztelem. Mert fel tudnak állni, és folytatni az életet. (nagy sebekkel is)

Elmondtam a véleményem. Nem szerettem volna általánosítani.

Az egy gyáva, aki ilyenen gondolkozik. Ilyenkor reménykedek benne, hogy létezik a lélekvándorlás, és az ilyen emberek egy vágóhídra kerülnek, ahol megismerhetik az igazi fájdalmat.

Szakított veled a barátnőd, vagy esetleg nincs párod? Nincs egyetlen barátod sem? Azta, mekkora katasztrófa. Ha tennél érte, biztos másképp alakulna az életed.

Egy dolgon mindenki gondolkozzon el, aki ilyesmire vetemedik, az nagy valószínűséggel csak azt veszi figyelembe, ami nincs neki, ellenben ami van azt nem értékeli. Van a fejed fölött ház, van fűtés, van mit enned, akkor mégis hol a probléma? Nem egy patkány vagy, akin kísérleteznek, majd a mellékhatásokba szép lassan és fájdalmasan belehalsz. Nem egy liba, akinek minden egyes nap karóval erőszakolják le a torkán a kaját, hogy aztán levágják, és nem is vágóhídi állat, akik azt se tudják, hogy kik ők, mi az életük célja, miért bánnak velük úgy ahogy, miért kell állandó rettegésben élniük egészen addig, míg ki nem oltják az életüket.