Normális, hogy gyűlölöm magamat a testalkatom és a kinézetem miatt és semmi okot nem látok arra, hogy önbizalmam legyen?

A gimimben volt egy matektanár, 160 centi sem volt, kopaszodott picit, erős szemüvege volt, aztán egy olyan csinos barátnője lett.

Ne add fel, akik ilyenek miatt nem jönnének össze veled, akkor azok amúgy sem hiányoznak az életedből :)

Abban viszont tényleg van igazság, amit az egyik válaszoló mondott. Próbáld meg kihozni a legtöbbet ebből a helyzetből, mert ha csak belemerülsz az önsajnálatba, akkor depressziós leszel (talán már az is vagy).

A magas vékony meg egyfolytában alacsony akart lenni.

Ki érti ezt?...

Inkább tényleg fogadd el magad! Marhaság, hogy minden nő 175 feletti, és csak 190-es pasikkal áll szóba. Haverom 165 centi magas, két diplomája van, és családos ember. Pedig nem egy görög isten. Sőt, ismerek egy törpenövésű srácot, és odáig vannak érte a nők. Na, erre varrj gombot!

Igen, el kéne fogadnod magad. Vagy megmaradsz egy örökké kesergő vesztesnek. A te döntésed. Ha te egy nulla akarsz lenni, akkor folytasd csak, szugeráld minél jobban magadba, hogy az vagy! De akkor ne sírj, ha tényleg az is leszel!

Vagy állj a sarkadra, és vedd kezedbe az irányítást!

A magasság nem lehet érv, mint ahogy az arcszerkezet sem. De minden mást te alakíthatsz.

Nem megy az egyetem? Keresd meg az okát, hogy miért nem! Ha az ok megvan, akkor pedig azon lehet javítani. Rossz a tanulási módszered? Rossz a hozzáállásod? Esetleg nem fekszik ez a szak neked? Vagy netán nem is volt jó ötlet egyetemre menned? Meglehet. Mindegyik esetben lehet tenni azért, hogy a sorsod jobban alakuljon.

Nyilván az, hogy a szocializációdból kimaradtak a lányok, rányomta a bélyegét a magánéletedre, de ezen is lehet változtatni. Van több tucat társkereső, no meg azt ne mondd, hogy az egyetemen nincsenek nők.