Nektek nincs bűntudatotok, mikor valaki kedves veletek?
Amikor valaki kedves dolgokat mond nekem, vagy érzem, hogy törődik velem, kellemetlenül érzem magam és nem tudom, hogy háláljam meg. Már ilyen apró dolgok is sokat számitanak, pl. hogy leejtettem a sapkám a kezemből a buszon és egy nő, aki ott ült a közelemben, szólt, hogy leejtettem. Vagy az egyik tanárom, aki férfi, előreengedett az ajtóban, amikor mentünk kifelé óráról. Az ilyen esetek után egész nap ezen gondolkodok, hogy miért voltak ilyen kedvesek és pl. a matektanárosnál eldöntöttem, hogy még többet fogok tanulni matekból, hogy ne sértsem meg.
Ez normális dolog?..:D 17L
Értem miről beszélsz, nekem is sokszor járnak ilyenek a fejemben :D
Habár én ilyenkor inkább azon görcsölök, hogy nehogy legyen valami bunkó, vagy félreérthető megnyilvánulásom, amivel megbánthatom a másikat. Szóval ilyenkor nagyon ügyelek arra, hogy mit mondok és teszek.
Hát az ilyen apró, kedves gesztusok mögött általában részint társadalmi konvenciók állnak, részint az, hogy bár szinte semmibe sem kerülnek, mégis jófejnek érezzük magunkat tőlük, szóval kár egy kedves mosolyon és udvarias köszönetmondáson túlmenően dramatizálni őket. Meg aztán, gondolom, te is szólnál annak, aki a szemed láttára hagy épp el valamit, felfoghatjuk ezt egy amolyan kéz kezet mos-dolognak is ember és ember között.
Nem akarlak egyébként távkielemzni, de nem vagy kissé önbizlomhiányos? Erre utal, ha ennyit rágódsz apróságokon. Gondolj inkább arra, hogy mások azért kedvesek hozzád, mert megérdemled ezt - ugyan úgy, mint bárki más :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!