Miért akarnak mindenáron visszahúzni?
Nem vagyok buta nő, kitűnő érettségim van, nyelvvizsgám, eldöntöttem, hogy szeretnék tovább tanulni. (Érettségi után anyagi okokból dolgozni mentem)
A tanáraim is mondták, hogy van bennem lehetőség, ne kallódjak el. Sokféle munkát csináltam, az irodai állástól a pincérkedésig, de az iroda jobban tetszett, így olyan irányba készülök, hogy adminisztratív munkát végezhessek. Viszont döbbenten tapasztalom, hogy a barátaim, akiknek támogatni kéne, mikor előálltam az ötlettel, a képembe röhögtek. Tanult, művelt, diplomás felnőttekről van szó, mindegyik magasabb végzettséggel rendelkezik, mint én. Volt, aki megmondta, hogy "Karrier?! Neked?! Minek?! Mégis milyen karriert szeretnél te befutni? Eddig érdekesmód jó volt a pénztárosi állás, most meg hirtelen degradál?"
Vagy: "Már ne is haragudj, de ne akarjon már mindenki diplomás lenni. Mi bajod a pincér melóval? Az is munka. Meg a takarítás is. Nehogy már pont neked ne legyen jó."
A legjobban az bántott, amikor megkaptam az egyiküktől, hogy az ő bejárónője is elégedett az állásával, és nem akar már fejlődni sehová (többgyerekes, 40+-os elvált asszonyról van szó, aki korábban háztartásbeli volt), akkor én mi jogon akarok? De mindezt olyan hangnemben, hogy azt hittem, még a végén felajánlja, lehetek a helyettes bejárónője.
Korábban nem reklámoztam a továbbtanulást, holott igazából azért dolgoztam, hogy tovább tanulhassak, mert a családom nem tud támogatni.
Olyan személyekről van szó, akik a szülők pénzén diplomáztak, és felnőttként is otthon élnek, vagy legalábbis 20-25 évesen még otthon éltek.
Én még 25 alatt vagyok, és 19 éves korom óta élek külön.
Miért fáj sokaknak, ha más is igyekszik?
Sajnállak. :(
Biztos vagy benne,hogy továbbra is barátaidnak tartod őket?
Természetesen csináld amit akarsz,ne befolyásoljon a véleményük.
Először is: sztem nem a barátaid :( , másodszor: az írásodból látszik, hogy értelmes ember vagy, talán diploma nélkül is sokkal értelmesebb, mint ők diplomával. Csúnyán hangzik, de ők megszokták, hogy Te végzettségedet tekintve alattuk állsz, és mivel nekik maguknak nincsen helyén az önértékelésük (és emellett még rosszindulatúak is), irigységből nem akarják, hogy tanulj és esetleg föléjük kerülj.
Szerintem építsd le őket. Én hasonlóképpen tettem egy velem örökösen versenyző, kisstílű "barátnővel", akivel csoporttársak voltunk az egyetemen, és ő folyton fölém akart kerekedni, nem egyszer hazugság árán. (Arról már ne is beszéljünk, hogy ha csak tehette, puskázott a vizsgákon.) Szó szerint szívta a vérem, sokat lódított, fényezte magát, de mindezt olyan módon tette, hogy kezdetben nem igazán lehetett rajta fogást találni, sőt még úgy tűnt volna, hogy én vagyok az irigy. Akkoriban csak azt éreztem, hogy nem jó vele együtt lenni, nem vagyok felszabadult mellette, és szinte "várom", mikor tesz rám vmilyen kétértelmű megjegyzést vagy kezdi el magát fényezni.
Négy év után aztán borult a bili, sorra derültek ki a hazugságai, és bár egy nagyobb összeveszés után voltam olyan hülye, hogy kibékültem vele és megbocsátottam neki, újra átvert, és utána már hiába próbált békülni (mivel a jellemének hála, más közeli barátja rajtam kívül nem volt), hátat fordítottam neki. Nem bánom, sőt máig nem felejtetettem el, milyen stílusban beszélt velem telefonon, amikor egy egyetemi irodalmi pályázaton (amin ő egyébként nem indult) kiderült, hogy harmadik helyezést értem el.
Sajnos sok ilyen ember van, sztem a Te "barátaid" is ilyenek. Szerintem csak azért is tanulj tovább ott, ahol Te szeretnél, keress új, rendes barátokat, őket pedig felejtsd el. :)
Egyszerű emberi tulajdonság ez is, a társadalom egy részében benne van. Azáltal, hogy látják az előrejutásod, ők kisebbnek érzik magukat, szükségük van "gyenge" emberekre, akikre tudat alatt mutogathatnak, hogy ők rosszabbak náluk. Az ilyen embereket ki kell szűrni és elkerülni. Jól döntöttél.
(Az én hozzászólásom törölték az előbb)
Utolsó: pedig igenis léteznek (nem is kevesen) olyan emberek, akikről a kérdező írt. Főbb ismertetőjegyük: ha találva érzik magukat, kicsinyessé és kioktatóvá válnak, kiállhatatlan stílusban személyeskednek, és gusztustalan módon lekicsinylik a másikat. Például "szegényecskémnek" nevezik. ;)
Kétlem, hogy Te, aki egy számodra tök ismeretlen emberre így rárontasz, bárkit is felemelnél a környezetedben.
(Az 5-ös voltam, köszi a lepontozást - másik bizonyítéka a kicsinyességednek.)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!