Miért van az, hogy elvárják az emberek az őszinteséget, de amikor ezzel szembesülnek, meghökkennek?

Én öszinte embernek tartom magam, de nem okoskodónak:) Az igazságomat pl. nem muszáj 'fontoskodó' üzemmódban beadnom másoknak.

Persze a helyzet megértéséhez valóban mindenekelőtt példákra van szükség.

Lényegében elé arra vonatkozóan belátónak lenni, hogy az őszinteség alap, viszont az őszinteség nem minden.

Pl. ha az egyik párom titokban megcsalt, akkor elvárhatom, hogy ne hazudjon a szemembe, amikor a párkapcsolatunk felhőtlenségéről regél, de attól még attól sem leszek kiájulva, ha bevallja a turpisságát.

Tehát magyarán mi van abban az őszinte megjegyzésben konkrétan? Mert nem kell törvényszerűen pozitív érzést kiváltson, pusztán azért, mert öszinte.

"fel szoktam mérni, hogy az adott közegben mennyire "vevőek" erre az emberek"

Nekem pedig ebből egyértelműen az jött le, hogy simán csak rosszul mérted fel. Legalábbis ha te is látod, hogy negatív érzéseket váltottál ki, akkor hogyan "mérted fel" ezt? Lehet, hogy csak valami elfogult elképzelés alapján gondoltad azt, hogy "az adott közegben vevőnek kellene lennüik az embereknek erre", pedig mégsem azok.