Lányok értékelnétek az ilyen mély őszinteséget?

értékelem az őszinteséget, és tetszene ha nyílt lenne

persze csak ha nem az első találkozáskor zúdítana rám ennyi információt

A fokozatosság híve vagyok. Amikor még alig ismerek valakit, nem tudok azzal mit kezdeni, hogy adatbázisként a nyakamba zúdítja az egész életét, vagy már az első találkozón elsírja minden búját-baját.

Talán azért, mert én sem adom ki magam bárkinek. Márpedig az első randikon még alig ismerjük egymást a másikkal.

Az őszinteség jó dolog, de jobban értékelem, ha az elején az ismerkedés spontánabb, inkább arról szól, hogy jól tudjuk-e érezni együtt magunkat, egy hullámhosszon vagyunk-e, nem pedig önéletrajzról bővített kiadásban.

Ami témák spontán feljönnek, arról beszélgetünk, esetleg jobban bele is megyünk, de hiába a sok infó, a sok adalék, amíg nem érezzük magunkat közel a másikhoz, nem sokat tudunk vele mit kezdeni.

Ahogy olvasgatom, sok infó ezek közül amúgy teljesen felesleges pl.: "nem követem a mai trendet" látni fogja, hogy öltözöl, mit kell ezen magyarázkodni? Úgy hangzik, mint ha már azon is paráznál, hogy jaj, mi lesz, ha nem tetszik a pulcsim?

"nem telik valami tartalmasan az életem": nem az ő dolga, ha eddig nem tudtad megtölteni tartalommal.

"de ha vele lennék, csinálnánk közös programokat": Ja, ti lennétek az első pár, akik közös programokat csinálnak. :D

"Mesélnék az életemről, hogy mi volt kisebb koromban hogyan éltem át a gyerekkoromat." Szegény lány elindul otthonról abban a hiszemben, hogy egy kellemes kis randiban lesz része és mire észbe kap, már terapeutává lép elő.

Jó, beszélj magadról, de azért van egy határ.