Hogyan érjem el a lelki békét?

A mai mentalitású embereknek szerintem nagyon nehéz elérni, szinte lehetetlen...

Számomra az szokott segíteni, de az is csak ideiglenesen, ha sportolok, kimegyek a természetbe hatalmas túrák keretében egyedül vagy egy nagyon kedves és pozitív emberrel, vagy egy kutyával.

Az is segít, ha csak az udvarra fekszem ki, és nézem a felhőket. Ez azért olyan jó, mert a földön fekszem, és kapcsolatban vagyok a földdel, miközben az eget nézem, és kapcsolatban vagyok a levegővel. :)

Vagy az is segít, ha az ágyamban fekszem este, mikor csend van, és valami kellemes zenét hallgatok. A zene egyébként is mindig jó hatást ér el. Már persze, ha jó a zene.

Reggelente a buszon van félórám tűnődni, és sokszor jutnak oda a gondolataim, hogy a mai napom még előttem áll, és bárhogyan eltelhet, akkor miért is telhetne jól és szeretetteljesen?

Ezek ellenére nagyon ritkán érek el bármilyen békét...

Próbálj tényként elfogadni mindent, amire nincs ráhatásod. Én már egy csomó mindenen nem húzom fel magam - legfeljebb 1-2 percre. Igyekszem csak olyan dolgokkal foglalkozni, amin változtathatok, ha kell. (Pl. már régen nem hallgatok híreket: tiszta kék fény lett meg állatkerti hírek... helyette egy-két perc alatt átfutok egy hírportált, hogy mégis tudjam, ha valami tényleg fontos dolog történik. Vagy pár dolog már minden valószínűség miatt kimarad az életemből a korom miatt, de nem rágódom a múlton, abból igyekszem a legtöbbet kihozni, ami van.)

Próbálj elmerülni a hétköznapok apró örömeiben: én pl. megadom a módját a napi első és utolsó csésze teának, örülök, ha időnként napközben a városban van dolgom, és közben süt a nap, élvezem az ünnepi készülődést, stb.

bunyó,dugás vagy kimerítő edzés után jön ez el.

de lehet kombinálni is edzés keretében bunyózol.

vagyis lényegein egyszerű és ösztönös dolgok után,mert pl bunyó közben nincsen időd máson rágódni,ott csak az itt és most pillanata létezik.