Kezdőoldal » Emberek » Emberi tulajdonságok » Miért tartok ennyire az...

Miért tartok ennyire az emberektől?

Figyelt kérdés
Tudom, hogy minden ember ugyanolyan, mindenki tudja, milyen az az érzés, amikor megszégyenülsz kicsit, mert megcsúszol a jégen, és elzuhansz mások előtt, vagy lehúzva felejted a slicced, hogy mindenki éli a maga kis életét, hogy nem különbözünk annyira, mint amennyire gondoljuk, mégsem merek teljesen kibontakozni, ha baráti társasággal vagyok az utcán, mert ott az a rengeteg járókelő, akik nem ismernek, nem tudják, ki vagyok, mégis visszafogom magam. Volt már olyan, aki így érzett, és sikeresen változtatott rajta? Tudom, hogy a gondolkozásmódom az egészről már úgy-ahogy rendben van, még ha hülyén is van megfogalmazva, mégsem megy az, hogy teljesen szabad legyek. 20/f
2014. aug. 19. 00:11
 1/5 anonim ***** válasza:
Nekem volt hasonló.Az osztálytársaimmal szemben sem mertem teljesen felszabadult lenni.Aztán átestem pár dolgon,amik erősebbé,magabiztisabbá tettek.Ezek után szartam le hogy ki mit gondol.Ők valószínű hogy az életben nem látnak mégegyszer,max egyszer az utcán.No para.
2014. aug. 19. 00:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/5 anonim ***** válasza:

A felfogásod jó.

Ott bukik el rengeteg ember a változás felé vezető úton, hogy beskatulyázza magát introvertáltnak, már-már embergyűlölőnek. Ha ezen túl vagy, esetleg teljesen kimaradt az életedből, nem sok mindent lehet mondani.


Minden nap lépj ki egy kicsit a komfort-zónádból. Erőltess magadra mindennapi, de számodra kellemetlen szituációkat. Nem kell egyből lerohanni valakit az utcán, és beszélgetésbe bonyolódni, mint azt sok okostojás tanácsolja az interneten. Voltam olyan mint te, és tudom, hogy ez kapásból nem fog menni. Szépen lassan, a saját tempódban haladva kell lebontani a burkot, amit magad köré emeltél. A lényeg, hogy sose hanyagold el a burok lebontását, különben értelmetlenül kezdted el az egészet.


Nekem egy gyerekkori barátom idióta sztorija nagyon sokat segített. Egyszer mesélte, hogy lecsöpögött a taknya a buszon. Megkérdeztem, nem volt -e ciki. Azt mondta, leszarja, mindenki volt már náthás. És ez így is van. Ha abban a pillanatban éppen oda is néznek, ha valami hülyeséget csinálsz, másnap már nem emlékeznek rád, ugyanis nagyon nehéz olyan dolgot tenni, ami meglepné őket. Egy idegen számára nem vagy maradandó emlék. Pont úgy lát téged, mint te őt. Egy embert a sok közül.

2014. aug. 19. 01:40
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/5 A kérdező kommentje:

Ezzel igyekszem magam nyugtatni, hogy úgysem látnak többé, de mégis nehezemre esik feloldódnom.

Nem tartom magam teljesen mizantrópnak, tény, hogy van egy alap, kicsit pesszimistább, szarkasztikusabb személyiségem, ami ellen igyekszem tenni, de ha úgy adódik a helyzet, hogy olyannal vagyok egy csendes helyen, vagy ahol tudom, hogy kevésbé hallanak idegenek, be nem áll a szám, viszont ha jön akár 2 olyan ember arra, akiket nem ismerek, máris elhalkulok, és megvárom, míg elhaladnak.

A bajom talán abban is gyökeredzik, hogy én szeretem nézni az embereket, figyelni őket, nem bámulós módon, inkább csak odatekintgetve, amikor nem felém vannak fordulva, és emiatt azt gondolom, más is ezt csinálja akár velem is, két méter vagyok, elég feltűnő jelenség, ha a buszon nekem lecsöpögne a taknyom, lévén, hogy kb a vállamig ér a támla, azt látná mindenki, és persze, mindenki volt már náthás, és ezzel is próbálok takarózni, hogy ha elhalad mellettem valaki kétszer egy nap, nagyon kicsi az esélye, hogy feltűnjön. Csak esetemben talán a magasságom is gátol ebben az egészben, nem olyan jó párosítás ez a két dolog.


Ami még rossz, hogy hadarok. Ha tudom, hogy öt szónál többet kell mondanom egy idegennek, elhadarom, és ha visszakérdez, az a halálom, még ha persze érthető módon is teszi. Bár ezt már tudom úgy-ahogy fékezni, csak elgyakorlom a fejemben párszor, mielőtt megszólalok :)

2014. aug. 19. 02:01
 4/5 anonim ***** válasza:

Azzal nincs baj, ha szeretsz megfigyelni másokat. Szerintem hasznos tulajdonság. Rengeteg dolgot tanulhatsz, vehetsz észre egy-egy ilyen megfigyelés alkalmával.

Viszont arra szoktál emlékezni, ki volt az az idegen akitől tanultad, "ellested" ezeket a dolgokat? Gondolom nem. Ha nap mint nap emberekkel vagy körülvéve, nem az a fontos, hogy ki csinál valamit, hanem az, hogy mit csinál az a valaki. Lehet zavaros, fáradt vagyok.


A magasságod pedig nem hátrány. Sokszor látok 2 méter magas embereket, nem ritka dolog. A magasságod ellenére ugyanolyan ismeretlen vagy mások számára, mint ők neked.

2014. aug. 19. 02:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/5 A kérdező kommentje:

Igaz, egy arcot nem tudnék felidézni azok közül, akikkel legutóbb utaztam, maximum, csak ha nagyon megnéztem, de akkor sem 100%-osan, és valóban, ha valaki elkezdett volna... jojózni, akkoris inkább azt jegyzem meg, hogy valaki jojózott, mintsem azt, hogy az a valaki tette mindezt, és igyekszem is ezeket mind-mind táplálni magamba, valahányszor tudom, hogy olyan szituáció vár rám, ahol el kell engednem magam.

A magasságom fel sem tűnne nekem, legalábbis nem gondolnék bele, csak ha meglátok egy-egy fotót mondom, hogy váo, és ennek tudatában gondolom kicsit azt, hogy akkor engem biztos jobban megnéznek, de örülök, hogy a batár állatok sem lógnak ki annyira a tömegből, mint amennyire azt gondolják :)

2014. aug. 19. 02:58

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!