Mit csináljak az esetlenségemmel?

Állandóan zavarban vagyok, amikor beszélek emberekkel. Régen dadogtam is, de az pszichés volt. Arról már szerencsére leszoktam, meg a hadarásról is, de most van helyette más: halkan beszélek, remegek, nem tudok rendesen odafigyelni...és hiába próbálom megfeszíteni, vagy elengedni magam, egyszerűen nem tudok kilábalni ebből.

És ami még rosszabb, az az, ami munkahelyen van. Annyira meg akarok felelni, hogy teljesen leégetem magam:( Most is majdnem eltaknyoltam egy hülye székben, meg bevertem a fejem a ferde falba...még szerencse, hogy nem látta senki! Amikor egyedül vagyok, akkor nem csinálok ilyeneket, akkor teljesen jó az egyensúlyérzékem, meg semmi bajom, csak amikor így meg akarok felelni, akkor veszítem el a fonalat:( Tudom, hogy a megfelelés miatt van, de hogy győzzem ezt le??????? Teljesen megkeseríti az életem.

Ja és amúgy egy rakás szerencsétlenség vagyok, alig vannak barátaim, állandóan egyedül vagyok, a szüleimmel se jövök ki, ők is csak leteremteni tudnak mindenért. Nem érzem magam elég erősnek ahhoz, hogy elköltözzek, úgyhogy marad a szadizás, de ezt se bírom lelkileg. Olyan gyenge vagyok, hogy úgy érzem, elvesztem ebben a világban és nekem annyi:( Nagyon el vagyok most keseredve. Bocs, de képtelen vagyok most bármilyen pozitív gondolatra, pedig ez kéne, de most nagyon nincs. Főleg ha eszembe jut, hogy milyen béna vagyok.:(